Eger : vár
dc.contributor | Cs. A. | |
dc.contributor.author | [s.n.] | |
dc.coverage.spatial | Eger. Vár. Szent János Székesegyház | |
dc.coverage.spatial | Eger. Vár. Szent István-szobor | |
dc.coverage.spatial | Eger. Vár | |
dc.date.accessioned | 2021-04-10T11:51:32Z | |
dc.date.available | 2021-04-10T11:51:32Z | |
dc.date.copyright | 1991 | |
dc.date.issued | 1991 | |
dc.description | Feltehetően Szent László király idejében, a 11. század végén készült el a - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - háromhajós, román stílusú székesegyház, amelynek egyes részletei ma is láthatók az egri vár romkertjében, és amely többek közt I. Imre király végső nyughelye lett. A székesegyház falait freskók díszítették, padlóját márványból készült mozaik borította. Egyik bejáratának íves timpanonrészében festett figurális részletek is megmaradtak. A tatárjárás után, a 13. század második felében kezdődött meg a lerombolt templom későromán stílusú újjáépítése, illetve kibővítése. A székesegyház 14. századi bővítésére már gótikus stílusban került sor, majd a 15. század utolsó negyedében egy hatalmas háromhajós, szentélykörüljárós székesegyház építésébe kezdtek. Ennek azonban csak a keleti része készült el. | |
dc.description | A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek törekvéseivel összhangban, illetve az ő hatására készült el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat történelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi körmenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszközlőt testesíti meg. | |
dc.description | Az egri vár története az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 között alapította az egri egyházmegyét, melynek központja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz püspökök idején épült meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század közepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb török támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet központja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejöttét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg működését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta működését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg. | |
dc.description | Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra. | |
dc.description.statementofresponsibility | foto Cs. A. | |
dc.format.extent | 1 képeslap : ill., színes, fekvő fotó ; 10x15 cm | |
dc.identifier.catalogid | bibBSM00059786 | |
dc.identifier.uri | https://repository.qulto.eu/handle/123456789/7172 | |
dc.language | hun | |
dc.publisher | 4N Kft. | |
dc.publisher.place | Eger | |
dc.subject | szobor | |
dc.subject | templomrom | |
dc.subject | vár | |
dc.subject | képeslap | |
dc.title | Eger : vár | |
dc.type | képeslap |
Files
License bundle
1 - 1 of 1
Loading...
- Name:
- license.txt
- Size:
- 1.71 KB
- Format:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Description: