Eger : vár
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
4N Kft.
Abstract
Description
Feltehetően Szent László király idejében, a 11. század végén készült el a - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - háromhajós, román stílusú székesegyház, amelynek egyes részletei ma is láthatók az egri vár romkertjében, és amely többek közt I. Imre király végső nyughelye lett. A székesegyház falait freskók díszítették, padlóját márványból készült mozaik borította. Egyik bejáratának íves timpanonrészében festett figurális részletek is megmaradtak. A tatárjárás után, a 13. század második felében kezdődött meg a lerombolt templom későromán stílusú újjáépítése, illetve kibővítése. A székesegyház 14. századi bővítésére már gótikus stílusban került sor, majd a 15. század utolsó negyedében egy hatalmas háromhajós, szentélykörüljárós székesegyház építésébe kezdtek. Ennek azonban csak a keleti része készült el.
A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek törekvéseivel összhangban, illetve az ő hatására készült el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat történelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi körmenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszközlőt testesíti meg.
Az egri vár története az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 között alapította az egri egyházmegyét, melynek központja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz püspökök idején épült meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század közepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb török támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet központja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejöttét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg működését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta működését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek törekvéseivel összhangban, illetve az ő hatására készült el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat történelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi körmenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszközlőt testesíti meg.
Az egri vár története az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 között alapította az egri egyházmegyét, melynek központja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz püspökök idején épült meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század közepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb török támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet központja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejöttét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg működését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta működését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.