Eger

Abstract

Az épületet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly püspök elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab követte posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sötétkamrát. Az épület a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással működő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.

Az egri Főegyházmegyei Könyvtárat Eszterházy Károly püspök hozta létre az általa tervezett egri egyetem részeként. Létrehozásában Giuseppe Garampi nuncius és Büky József könyvtáros voltak a legfőbb segítői. A főpásztor halála után annak hagyatékával együtt 20293 kötetetben 13879 művet foglalt magába. A továbbiakban a könyvtár elsősorban hagyatékokból gyarapodott. Mennyezetfreskóját Johann Lucas Kracker festette, amely a tridenti zsinatot ábrázolja. Az alkotáson 150 személy látható. A bibliotéka őrzi egyebek mellett Mikes Kelemen Törökországi levelek c. művének eredeti példányát, valamint a Magyarországon található egyetlen eredeti Mozart levelet.