Eger : Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola : Károly Eszterházy Pädagogischen Hochschule : Károly Eszterházy Teachers' Training College
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Grafotip Kft
Abstract
Description
Nevezték Lyceum térnek, majd Eszterházy tér volt, melyet átneveztek Szabadság térre, majd visszakapta az Eszterházy tér nevet. Eleinte csak a Líceum és a székesegyház közötti terület neve volt, később kibővült: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemközt álló házakig. Ma is ezt a területet öleli fel. A névadó Eszterházy Károly fontosnak tartotta a városrendezést is, 1764-ben elrendelte, hogy ha valaki Egerben házat akar építeni, "tartozik e szándékát a városi tanácsnál bejelenteni, hogy a rendezetlen utcák kiegyenesítését időben meg lehessen csinálni".
Az épületet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly püspök elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab követte posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sötétkamrát. Az épület a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással működő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: No. 004
Az épületet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly püspök elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab követte posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sötétkamrát. Az épület a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással működő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: No. 004