Udvozlet Egerből
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Képzőművészeti Kiadó,
Abstract
Description
Arnaut pasa által 1610 és 1617 kozott építtetett ilidzsa a mai "Torok furdő" kozponti részét képezi. A nyolcszogletű nagymedence éppen azon a helyen áll, ahová azt a torokok az 1610-es években tették. 1687-es Egerből való kivonulásuk után is folyamatosan műkodott a furdő. A első jelentős átépítésére Barkóczy Ferenc puspok alatt kerult sor, a munkálatok 1742-ben kezdődtek. Később, 1767-ben Eszterházy Károly puspok is foglalkozott a furdő rendbetétele gondolatával, de a kivitelezés csak 1794. elején kezdődott, s az alapozást nehezítő bőségesen feltorő gyógyvíz ellenére jól haladt, 1795. áprilisára befejeződott. A 19. században nagyarányú klasszicista stílusú építkezés kezdődott a furdő teruletén Pyrker László érsek példaértékű furdőfejlesztéseinek koszonhetően: kiépultek a tukor, a krajcáros, a furdőkádas és furdőszobás szolgáltatások. Az épulet legkulonlegesebb medencéje a Nagy tukormedence, melynek varázsát a folotte magasodó, díszes aranykupola adja. A medencét saját forrás táplálja, a radonos gyógyvíz így a kőlapok kozotti résekből, kozvetlenul bugyog fel a felszínre. A furdő 6 medencéje mellett kulonboző masszázsok, gőzfurdő és szauna kozul lehet választani.
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész Végvári vitézek szobrának leleplezésére 1967 őszén kerult sor. A szobrot az egri Dobó István téren állították fel, a városháza előtt, annak nem egészen a kozponti tengelye elé. A végeken harcoló vitézek emberfeletti kuzdelme, rendíthetetlen bátorsága, lángoló hazaszeretete ragadta meg művészt. Az egyméternél valamivel magasabb, rusztikusan faragott kőlapokból emelt talapzaton, a kiemelt csatatéren folyik a harc. A két mindenre elszánt torok harcos támadását ereje megfeszítésével kivédő magyar vitéz kuzdelme győzelmesen bontakozik ki az akció során. Restaurálás után 2015-ben a Dobó tér szomszédságában lévő, egykori Szúnyog kozben kialakított Végvári vitézek terén kapott helyet.
Az épuletet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly puspok elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab kovette posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sotétkamrát. Az épulet a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart korulzáró, jórészt szimmetrikus épuletszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Konyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna műkodott. Az épulet hátsó, keleti traktusa folott emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással műkodő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola onállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: 4343-0218
Gyártási szám: OT.-130/901
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész Végvári vitézek szobrának leleplezésére 1967 őszén kerult sor. A szobrot az egri Dobó István téren állították fel, a városháza előtt, annak nem egészen a kozponti tengelye elé. A végeken harcoló vitézek emberfeletti kuzdelme, rendíthetetlen bátorsága, lángoló hazaszeretete ragadta meg művészt. Az egyméternél valamivel magasabb, rusztikusan faragott kőlapokból emelt talapzaton, a kiemelt csatatéren folyik a harc. A két mindenre elszánt torok harcos támadását ereje megfeszítésével kivédő magyar vitéz kuzdelme győzelmesen bontakozik ki az akció során. Restaurálás után 2015-ben a Dobó tér szomszédságában lévő, egykori Szúnyog kozben kialakított Végvári vitézek terén kapott helyet.
Az épuletet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly puspok elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab kovette posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sotétkamrát. Az épulet a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart korulzáró, jórészt szimmetrikus épuletszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Konyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna műkodott. Az épulet hátsó, keleti traktusa folott emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással műkodő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola onállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: 4343-0218
Gyártási szám: OT.-130/901