Udvozlet Egerből
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Művészeti Alkotások V. 5. sz. fiókja,
Művészeti Alkotások V. 5. sz. fiókja,
Abstract
Feltehetően Szent László király idejében, a 11. század végén készult el a - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - háromhajós, román stílusú székesegyház, amelynek egyes részletei ma is láthatók az egri vár romkertjében, és amely tobbek kozt I. Imre király végső nyughelye lett. A székesegyház falait freskók díszítették, padlóját márványból készult mozaik borította. Egyik bejáratának íves timpanonrészében festett figurális részletek is megmaradtak. A tatárjárás után, a 13. század második felében kezdődott meg a lerombolt templom későromán stílusú újjáépítése, illetve kibővítése. A székesegyház 14. századi bővítésére már gótikus stílusban kerult sor, majd a 15. század utolsó negyedében egy hatalmas háromhajós, szentélykoruljárós székesegyház építésébe kezdtek. Ennek azonban csak a keleti része készult el.
A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek torekvéseivel osszhangban, illetve az ő hatására készult el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat torténelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi kormenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszkozlőt testesíti meg.
A hajdani belső várba, azaz a mai várba a Tinódi Lantos Sebestyén tér felől juthatunk. Ez a vár főbejárata, mely csak a 16. század második felében lefolyt nagyarányú várkorszerűsítés során létesult. A nagykapu melletti várfalban helyezték el az 1552. évi győztes várvédelem 400. évfordulójának emlékére Tar István és Illés Gyula nagyméretű rézből ontott domborművét. Az egri vár védői, 1552 című alkotás ostromjelenetet ábrázol. A mű kb. 2x2 méteres nagyságú.
Építése a régi Korona lebontásával kezdődott. A kétemeletes új szállodát Walder Gyula műegyetemi tanár tervezte. Unnepélyes átadására 1929. március 30-án kerult sor. Étterem, grill, eszpresszó létesult benne. Kerthelyisége a társadalmi élet gyakori színhelye volt. Az új szálló bérlője Unterreiner János lett. 1935-ben némileg átalakították. 1957-ben kapta a mai napig használatos Park Szálló nevet. A 2007-es felújítást kovetően nyerte vissza eredeti arculatát.
Eger (latinul Agria, németul Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye kozpontja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bukk hegység kozott, az Eger-patak volgyében, kozvetlenul a Bukk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék kozpontjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér kulfoldon is ismert és elismert borfajta.
A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek torekvéseivel osszhangban, illetve az ő hatására készult el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat torténelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi kormenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszkozlőt testesíti meg.
A hajdani belső várba, azaz a mai várba a Tinódi Lantos Sebestyén tér felől juthatunk. Ez a vár főbejárata, mely csak a 16. század második felében lefolyt nagyarányú várkorszerűsítés során létesult. A nagykapu melletti várfalban helyezték el az 1552. évi győztes várvédelem 400. évfordulójának emlékére Tar István és Illés Gyula nagyméretű rézből ontott domborművét. Az egri vár védői, 1552 című alkotás ostromjelenetet ábrázol. A mű kb. 2x2 méteres nagyságú.
Építése a régi Korona lebontásával kezdődott. A kétemeletes új szállodát Walder Gyula műegyetemi tanár tervezte. Unnepélyes átadására 1929. március 30-án kerult sor. Étterem, grill, eszpresszó létesult benne. Kerthelyisége a társadalmi élet gyakori színhelye volt. Az új szálló bérlője Unterreiner János lett. 1935-ben némileg átalakították. 1957-ben kapta a mai napig használatos Park Szálló nevet. A 2007-es felújítást kovetően nyerte vissza eredeti arculatát.
Eger (latinul Agria, németul Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye kozpontja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bukk hegység kozott, az Eger-patak volgyében, kozvetlenul a Bukk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék kozpontjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér kulfoldon is ismert és elismert borfajta.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: V.-F 262
Gyártási szám: V.-F 262