Eger

Abstract

A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek t‍orekvéseivel ‍osszhangban, illetve az ő hatására kész‍ult el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat t‍orténelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi k‍ormenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszk‍ozlőt testesíti meg.

Feltehetően Szent László király idejében, a 11. század végén kész‍ult el a - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - háromhajós, román stílusú székesegyház, amelynek egyes részletei ma is láthatók az egri vár romkertjében, és amely t‍obbek k‍ozt I. Imre király végső nyughelye lett. A székesegyház falait freskók díszítették, padlóját márványból kész‍ult mozaik borította. Egyik bejáratának íves timpanonrészében festett figurális részletek is megmaradtak. A tatárjárás után, a 13. század második felében kezdőd‍ott meg a lerombolt templom későromán stílusú újjáépítése, illetve kibővítése. A székesegyház 14. századi bővítésére már gótikus stílusban ker‍ult sor, majd a 15. század utolsó negyedében egy hatalmas háromhajós, szentélyk‍or‍uljárós székesegyház építésébe kezdtek. Ennek azonban csak a keleti része kész‍ult el.