Eger

Abstract

Az egri Törvényszék 1872. január 1-jén a vármegyeház nyugati szomszédságában, az államkincstártól bérbe vett Zábránczky-féle házban kezdte meg működését. A törvényszéki épület 1878-ban az Oroszlán-vendéglő átalakításával jött létre. Az 1880-as évek közepén a telek Eger-patak felőli részén a város új épületet emelt a járásbíróság részére, hogy az összes hivatalos bírósági helyiség együtt legyen. 1906-1908 között Wälder Gyula tervei alapján a mai Barkóczy és Törvényház utca sarkán felépült az új igazságügyi palota és a szomszédos börtön. Ez a terület korábban egy vízmosásoktól szabdalt szabadon álló, a püspökség tulajdonába tartozó területet volt, amelyet Eszterházy Károly 1790-ben a városnak adományozott, hogy vásárokat tarthassanak itt. A 19. században aztán megindult az egykori Vásártér beépítése. Először a Dohánygyár épült fel a század utolsó éveiben, aztán a Törvényház. Az új épületbe 1908. augusztus 1-én költözött be a bíróság. Az Eger belvárosában található, a székesegyház mögött elhelyezkedő neobarokk épület jól illeszkedik környezetébe.

Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 2019-ben elkezdődött az épület nagyszabású külső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéül is.