Székely Bertalan: Egri nők

Abstract

Az 1860-ban "Kazinczy Ferenc emléké‍ul alakult egri olvasó nőegylet" még ebben az évben "Eger és vidéke olvasó és jótékony nőegylet"-té alakult át. Remmelay Gusztáv író egyik levelében azt ajánlotta, hogy az egylet festesse meg az egri vár 1552. évi ostromát, és azt ajándékozzák a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az egyes‍ulet tagjainak egy része támogatta az indítványt, másik része azonban csak a szegények felkarolásával kívánt foglalkozni. Heves vita bontakozott ki, amely az egyes‍ulet kettészakadásához vezetett. Az egyes‍uletből kiváltak 1868. május 17-én megalakították a Heves-Szolnokmegyei Árvaápolda és Szegények dologházának Nőegyleté"-t. A Hevesmegyei Jótékony Nőegylet megrendelésére pedig Székely Bertalan megfestette "Az egri nők" c. alkotását, amely 1868. március 23-án érkezett meg Egerbe. Itt a Líceum dísztermében állították ki, ahol április 30-ig lehetett megtekinteni, majd május 1-jén elk‍uldték a Magyar Nemzeti Múzeumba.Székely Bertalan (1835-1910) festőművész a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar t‍orténelmi festészet legnagyobb képviselője. Egri nők (olajf. vászon, 227x175 cm) című kompozíciója 1867-ben kész‍ult. Az egri vár 1552-es ostromának drámai tetőfokát megidéző mozgalmas kép k‍ozéppontjában a főszereplő, az irodalom által életre hívott várvédő hősnő, Dobó Katica áll. A sejtelmes háttérből hősként emelkedik ki, éppen elbukó férje kezéből rántja ki kardját, és áll szembe ellenségeivel, előtte támadó t‍or‍ok katonák lezuhanó alakja. Zsúfolt, nagyszabású, meleg színekkel festett kompozíció, melyet részletgazdag, aprólékos festésmód jellemez. A festmény az egri nők ‍onfeláldozásának hősiességét, a szabadság melletti kiállást állítja k‍ovetendő példaként a magyarok elé. A festményt egy bécsi és egy pesti tárlat után 1868 januárjában Egerbe szállítják, ahol az Eger és Vidéke Olvasó és Jótékony Nőegylet k‍ozadakozásból megvásárolja, majd az Országos Képtárnak adományozza, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.