Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
A régi császári serház telkén építtette Barkóczy Ferenc 1753-ban. 1754-ben a puspokség bérbe adta. Itt volt a gyorskocsi állomás, ahol II. József kétszer is megszállt: 1770-ben és 1784-ben. Az 1827-es tűzvész, amely szinte az egész belvárost elpusztította, a vendégfogadó istállójában keletkezett. Az 1870-es években a fogadó megszűnt, mert Bartakovics Béla egri érsek átengedte a torvényszék céljára. A két világháború kozott a hátsó épuletrész turistaszállóként műkodott. 1945 után az épuletet átalakították.
A Kossuth Lajos utca 20. szám alatt található emeletes, utcavonalra épített lakóház a 19. század második felében épult. A mostani ház helyén Fiachli János háza állt. A mai is látható házat Steinhauser Antal - az egyik legjelentékenyebb egri szobrász - építtette. A szobrász tehetős lehetett, mert az osszeírások szerint 28 éves korában emeltette ezt a házat 1761-ben. A szobrász halálakor - 1791-ben - a házat az első feleségétől származó Antal nevű legidősebb fiú kapta. 1798-ban Feldhoffer Imre szűcsmester veszi meg árverésen. Az 1920-as években a református egyház vásárolta meg paplak céljára. Az "L" alaprajzú, zártsoros beépítésű emeletes lakóház foldszintjén - egy 1793-as adat szerint - 4 szoba 2 konyha, az emeleten pedig 3 szoba és egy konyha helyezkedik el. A ház alatt kis pince található, mely 6 hordó tárolására alkalmas. Ma lakóház.
Az 1913. szeptember 13-án felavatott zsinagógát Baumhorn Lipót neves építész tervezte. A kb. 30 m hosszú, 22 m széles és 35 m magas, kéttornyú, kupolás eklektikus épuletet az ország legszebb zsinagógái kozott tartották számon. A főbejáraton kívul még négy oldalbejárattal tagolt épulet, gazdag kulső díszítő elemekkel, kulonlegesen formázott ablakkeretekkel, színes ablakokkal vonzotta a látogatókat. A II. világháború végén a visszavonuló német csapatok a Barátok hídját felrobbantották és a zsinagóga is megsérult. Az ablakai kitortek, a mennyezete is megrepedt, a bútorok egy része is megrongálódott. A templomot ezután raktározásra használták, kornyezetét elhanyagolták. Már állami tulajdonban volt, amikor 1967-ben lebontották.
A mai Kossuth Lajos utca a kozépkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát osszekotő széles, műemlékekben gazdag utca. A torok kivonulása után Telekessy puspok és a káptalan megegyezett a város egyes teruletei folotti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok előszor a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy puspok hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz kozel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század kozepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század kozepén a mai Butler-ház kaszárnyaként műkodott. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Voroshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca torténetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak folott átívelő híd torténete is. E helyen a kozépkorban és a torok időkben is híd állott. A fahíd helyett a torokok építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi osszeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledontotte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a kozeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődott.
A Kossuth Lajos utca 20. szám alatt található emeletes, utcavonalra épített lakóház a 19. század második felében épult. A mostani ház helyén Fiachli János háza állt. A mai is látható házat Steinhauser Antal - az egyik legjelentékenyebb egri szobrász - építtette. A szobrász tehetős lehetett, mert az osszeírások szerint 28 éves korában emeltette ezt a házat 1761-ben. A szobrász halálakor - 1791-ben - a házat az első feleségétől származó Antal nevű legidősebb fiú kapta. 1798-ban Feldhoffer Imre szűcsmester veszi meg árverésen. Az 1920-as években a református egyház vásárolta meg paplak céljára. Az "L" alaprajzú, zártsoros beépítésű emeletes lakóház foldszintjén - egy 1793-as adat szerint - 4 szoba 2 konyha, az emeleten pedig 3 szoba és egy konyha helyezkedik el. A ház alatt kis pince található, mely 6 hordó tárolására alkalmas. Ma lakóház.
Az 1913. szeptember 13-án felavatott zsinagógát Baumhorn Lipót neves építész tervezte. A kb. 30 m hosszú, 22 m széles és 35 m magas, kéttornyú, kupolás eklektikus épuletet az ország legszebb zsinagógái kozott tartották számon. A főbejáraton kívul még négy oldalbejárattal tagolt épulet, gazdag kulső díszítő elemekkel, kulonlegesen formázott ablakkeretekkel, színes ablakokkal vonzotta a látogatókat. A II. világháború végén a visszavonuló német csapatok a Barátok hídját felrobbantották és a zsinagóga is megsérult. Az ablakai kitortek, a mennyezete is megrepedt, a bútorok egy része is megrongálódott. A templomot ezután raktározásra használták, kornyezetét elhanyagolták. Már állami tulajdonban volt, amikor 1967-ben lebontották.
A mai Kossuth Lajos utca a kozépkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát osszekotő széles, műemlékekben gazdag utca. A torok kivonulása után Telekessy puspok és a káptalan megegyezett a város egyes teruletei folotti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok előszor a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy puspok hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz kozel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század kozepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század kozepén a mai Butler-ház kaszárnyaként műkodott. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Voroshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca torténetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak folott átívelő híd torténete is. E helyen a kozépkorban és a torok időkben is híd állott. A fahíd helyett a torokok építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi osszeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledontotte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a kozeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődott.
Description
Gyártási szám: FF. V. 167/651