Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Grafotip Kft.,
Abstract
A Dobó tér Eger torténelmi belvárosának főtere. A tér határa délkeleten a minorita rendház és templom, valamint a városháza, délnyugaton barokk lakóépuletek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épulete. A vár irányában átnyúlik a hídon, az egriek a térnek ezt a részét kis Dobó térnek hívják. A tér hídon inneni részén áll a névadónak, Dobó Istvánnak emléket állító szoborcsoport. A háromalakos bronz kompozíció kozépső alakja a kardját magasba lendítő Dobó. A kapitány jobbján egy várvédő vitéz, míg balra tőle az ostromló torokokre kovet hajító egri nő. A szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette 1907-ben.
A 18. század legelején a városháza épulete még a Hosszú utcában, a mai Széchenyi utca keleti oldalán, a mostani 12. sz. alatt volt, ekkoriban ez volt a város legjelentősebb utcája, itt volt a puspoki rezidencia is. Később, még a század első felében a városháza átkerult az akkori Piac térre, jelenlegi helyére, ahol tobb átépítésen ment keresztul. Mostani formáját egy bérház felhasználásával és a Dobó tér felé eső szárny teljes újjáépítésével nyerte el, melyet 1900-ban avattak fel. Az eklektikus stílusú városháza tervezője Wind István egri építészmérnok volt, kivitelezője pedig Benedek Béla budapesti műépítész. Az épulet homlokzata és szerkezete nagy hasonlóságot mutat a 19. század végi Magyarország számos eklektikus stílusú kozépuletével.
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész Végvári vitézek szobrának leleplezésére 1967 őszén kerult sor. A szobrot az egri Dobó István téren állították fel, a városháza előtt, annak nem egészen a kozponti tengelye elé. A végeken harcoló vitézek emberfeletti kuzdelme, rendíthetetlen bátorsága, lángoló hazaszeretete ragadta meg művészt. Az egyméternél valamivel magasabb, rusztikusan faragott kőlapokból emelt talapzaton, a kiemelt csatatéren folyik a harc. A két mindenre elszánt torok harcos támadását ereje megfeszítésével kivédő magyar vitéz kuzdelme győzelmesen bontakozik ki az akció során. Restaurálás után 2015-ben a Dobó tér szomszédságában lévő, egykori Szúnyog kozben kialakított Végvári vitézek terén kapott helyet.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
A 18. század legelején a városháza épulete még a Hosszú utcában, a mai Széchenyi utca keleti oldalán, a mostani 12. sz. alatt volt, ekkoriban ez volt a város legjelentősebb utcája, itt volt a puspoki rezidencia is. Később, még a század első felében a városháza átkerult az akkori Piac térre, jelenlegi helyére, ahol tobb átépítésen ment keresztul. Mostani formáját egy bérház felhasználásával és a Dobó tér felé eső szárny teljes újjáépítésével nyerte el, melyet 1900-ban avattak fel. Az eklektikus stílusú városháza tervezője Wind István egri építészmérnok volt, kivitelezője pedig Benedek Béla budapesti műépítész. Az épulet homlokzata és szerkezete nagy hasonlóságot mutat a 19. század végi Magyarország számos eklektikus stílusú kozépuletével.
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész Végvári vitézek szobrának leleplezésére 1967 őszén kerult sor. A szobrot az egri Dobó István téren állították fel, a városháza előtt, annak nem egészen a kozponti tengelye elé. A végeken harcoló vitézek emberfeletti kuzdelme, rendíthetetlen bátorsága, lángoló hazaszeretete ragadta meg művészt. Az egyméternél valamivel magasabb, rusztikusan faragott kőlapokból emelt talapzaton, a kiemelt csatatéren folyik a harc. A két mindenre elszánt torok harcos támadását ereje megfeszítésével kivédő magyar vitéz kuzdelme győzelmesen bontakozik ki az akció során. Restaurálás után 2015-ben a Dobó tér szomszédságában lévő, egykori Szúnyog kozben kialakított Végvári vitézek terén kapott helyet.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: No. 011
Gyártási szám: No. 011