Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
Az egri vár torténete az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 kozott alapította az egri egyházmegyét, melynek kozpontja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készult el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós puspoki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz puspokok idején épult meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század kozepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a puspoki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb torok támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet kozpontja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a torok uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejottét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg műkodését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta műkodését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.
A mai Kossuth Lajos utca a kozépkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát osszekotő széles, műemlékekben gazdag utca. A torok kivonulása után Telekessy puspok és a káptalan megegyezett a város egyes teruletei folotti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok előszor a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy puspok hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz kozel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század kozepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század kozepén a mai Butler-ház kaszárnyaként műkodott. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Voroshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca torténetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak folott átívelő híd torténete is. E helyen a kozépkorban és a torok időkben is híd állott. A fahíd helyett a torokok építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi osszeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledontotte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a kozeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődott.
Nevét az Almagyar nevű telepulésről kapta. Már a kozépkorban itt volt a Makláron át az Eger volgye mentén, az ország déli és keleti részei felé vezető országút. A XVIII. század elején, de még az 1788-as utcaosszeírás szerint is, az ide telepulő német bevándorlók Német utcának vagy "Tímárok utcájának" nevezték. A hely ugyanis alkalmas volt e mesterség gyakorlásához. A mai Almagyar utca tolcsérszerű tágulatától a vár alsó kapujáig "Várba út" volt a neve. Az 1802. évi osszeírás szerint ugyanezen utcaszakasz a "Hosszú pince", mint az azonos nevű kocsma. Innen a Szarvas térig "Maklári-kapu utca" volt.
A Kossuth Lajos, az Almagyar és a Dobó utcák találkozásánál fekvő kis tér neve korábban Dózsa Gyorgy tér volt. Nevezték még Mekcsei térnek és XI. Ince pápa térnek is. Itt látható immár felújítva Valide szultána furdője és a Duka-Gallasy-ház műemlék épulete, melynek elődjében egy dervisiskola műkodott a torok uralom alatt. Pusztai Ágoston Tinódi Lantos Sebestyén című, 2002-ben készult alkotása itt kerult elhelyezésre. Tinódi egy terméskovon ul és lantját pengeti. Ennek megfelelően az eredetileg Dózsa Gyorgyről elnevezett kozteruletet a Tinódi Sebestyén tér nevet kapta.
A mai Kossuth Lajos utca a kozépkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát osszekotő széles, műemlékekben gazdag utca. A torok kivonulása után Telekessy puspok és a káptalan megegyezett a város egyes teruletei folotti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok előszor a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy puspok hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz kozel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század kozepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század kozepén a mai Butler-ház kaszárnyaként műkodott. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Voroshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca torténetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak folott átívelő híd torténete is. E helyen a kozépkorban és a torok időkben is híd állott. A fahíd helyett a torokok építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi osszeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledontotte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a kozeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődott.
Nevét az Almagyar nevű telepulésről kapta. Már a kozépkorban itt volt a Makláron át az Eger volgye mentén, az ország déli és keleti részei felé vezető országút. A XVIII. század elején, de még az 1788-as utcaosszeírás szerint is, az ide telepulő német bevándorlók Német utcának vagy "Tímárok utcájának" nevezték. A hely ugyanis alkalmas volt e mesterség gyakorlásához. A mai Almagyar utca tolcsérszerű tágulatától a vár alsó kapujáig "Várba út" volt a neve. Az 1802. évi osszeírás szerint ugyanezen utcaszakasz a "Hosszú pince", mint az azonos nevű kocsma. Innen a Szarvas térig "Maklári-kapu utca" volt.
A Kossuth Lajos, az Almagyar és a Dobó utcák találkozásánál fekvő kis tér neve korábban Dózsa Gyorgy tér volt. Nevezték még Mekcsei térnek és XI. Ince pápa térnek is. Itt látható immár felújítva Valide szultána furdője és a Duka-Gallasy-ház műemlék épulete, melynek elődjében egy dervisiskola műkodott a torok uralom alatt. Pusztai Ágoston Tinódi Lantos Sebestyén című, 2002-ben készult alkotása itt kerult elhelyezésre. Tinódi egy terméskovon ul és lantját pengeti. Ennek megfelelően az eredetileg Dózsa Gyorgyről elnevezett kozteruletet a Tinódi Sebestyén tér nevet kapta.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: V. 16-603
Gyártási szám: V. 16-603