Eger

Abstract

Az 1913. szeptember 13-án felavatott zsinagógát Baumhorn Lipót neves építész tervezte. A kb. 30 m hosszú, 22 m széles és 35 m magas, kéttornyú, kupolás eklektikus épületet az ország legszebb zsinagógái között tartották számon. A főbejáraton kívül még négy oldalbejárattal tagolt épület, gazdag külső díszítő elemekkel, különlegesen formázott ablakkeretekkel, színes ablakokkal vonzotta a látogatókat. A II. világháború végén a visszavonuló német csapatok a Barátok hídját felrobbantották és a zsinagóga is megsérült. Az ablakai kitörtek, a mennyezete is megrepedt, a bútorok egy része is megrongálódott. A templomot ezután raktározásra használták, környezetét elhanyagolták. Már állami tulajdonban volt, amikor 1967-ben lebontották.

Az Offi-ház (Dobó István tér 5.) a Ruzsin-Offenbacher-ház közkeletű elnevezése. Későbarokk stílusú műemlék, háromhomlokzatos sarokház az Eger patak és a Dobó István tér patakon túli torkolatának északi sarkán. Épült a 18. század második felében, mestere feltehetően Povolni János. A Dobó tér felőli homlokzatát szoborfülke díszíti, benne Nepomuki Szent János szobra. 1960-ig a Ruzsin, majd az Offenbacher család tulajdonában volt. Udvarát és tetőterét 1996-ban beépítették. Az épületben működik az Offi Ház Hotel és az Arany Oroszlán étterem.

Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén. A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, amelynek jobb oldali mellékfolyója. A patak az Eger-Laskó-Csincse-vízrendszer egyik legjelentősebb tagja. A patak kialakulása valószínűleg a miocén időszakban kezdődött el. A 20. században és már a korábbi évszázadok során is vízimalmok sorát építették ki a vízfolyás felsőbb szakaszain, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását.