Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész Végvári vitézek szobrának leleplezésére 1967 őszén kerult sor. A szobrot az egri Dobó István téren állították fel, a városháza előtt, annak nem egészen a kozponti tengelye elé. A végeken harcoló vitézek emberfeletti kuzdelme, rendíthetetlen bátorsága, lángoló hazaszeretete ragadta meg művészt. Az egyméternél valamivel magasabb, rusztikusan faragott kőlapokból emelt talapzaton, a kiemelt csatatéren folyik a harc. A két mindenre elszánt torok harcos támadását ereje megfeszítésével kivédő magyar vitéz kuzdelme győzelmesen bontakozik ki az akció során. Restaurálás után 2015-ben a Dobó tér szomszédságában lévő, egykori Szúnyog kozben kialakított Végvári vitézek terén kapott helyet.
A Gótikus palota Eger legrégebbi álló épulete. Beckensloer János puspok építtette az 1470-es években. A foldszinti rész eredeti gótikus formájában áll, erről tanúskodnak az elfalazott ajtó- és ablaknyílások. Meghatározó része a gótikus folyosó, mely árkádos homlokzatú, keresztboltozatokkal fedett. A 18 ívéből 9 marad fenn, a tobbit rekonstruálták. A boltozatmezők zárókovei kulonlegesek: egy kolykeit szoptató kutya, egy leveles torz arc, hat pedig levél- és rozettadíszítésű. A palota emeleti része - 15-16. századi elemekkel - már a 18. századi állapotot mutatja. Az 1552-es ostrom idején a tetejét lebontották és ágyúállást alakítottak ki rajta. Helyreállítása a kovetkező években megtortént. A torokok az egri vilajetet irányító beglerbég palotájának rendezték be. A torokok kiűzése után az 1770-es évekig a várparancsnok szállása maradt, s 1783-ban kerult újra puspoki tulajdonba. Foldszintjén borton és bortonkápolna, az emeleten magtár kapott helyet. 1871-1957 kozott katonai célokat szolgált, majd raktár lett. Miután a vármúzeum kezelésébe kerult, megindult a rekonstrukciója.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Dobó István után Bornemissza Gergely lett a vár kapitánya. Az 1552-es ostrom után a déli várfal súlyosan megsérult: a kulső és a belső várat elválasztó fal csatlakozásánál, a fal toréspontjánál. 1553-ban Bornemissza Gergely a megerősítés mellett dontott, felismerve a hely stratégiai jelentőségét. Kétszintes, otszogű bástyát tervezett, mely még ebben az évben el is készult a megrongálódott székesegyház koveiből. A kulső vár csatlakozó falrészét a bástya belsejében lebontották, így alakítottak ki két szinten lőréseket. Már az építés idején Bornemissza Gergelyről nevezték el az építményt.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
A Gótikus palota Eger legrégebbi álló épulete. Beckensloer János puspok építtette az 1470-es években. A foldszinti rész eredeti gótikus formájában áll, erről tanúskodnak az elfalazott ajtó- és ablaknyílások. Meghatározó része a gótikus folyosó, mely árkádos homlokzatú, keresztboltozatokkal fedett. A 18 ívéből 9 marad fenn, a tobbit rekonstruálták. A boltozatmezők zárókovei kulonlegesek: egy kolykeit szoptató kutya, egy leveles torz arc, hat pedig levél- és rozettadíszítésű. A palota emeleti része - 15-16. századi elemekkel - már a 18. századi állapotot mutatja. Az 1552-es ostrom idején a tetejét lebontották és ágyúállást alakítottak ki rajta. Helyreállítása a kovetkező években megtortént. A torokok az egri vilajetet irányító beglerbég palotájának rendezték be. A torokok kiűzése után az 1770-es évekig a várparancsnok szállása maradt, s 1783-ban kerult újra puspoki tulajdonba. Foldszintjén borton és bortonkápolna, az emeleten magtár kapott helyet. 1871-1957 kozott katonai célokat szolgált, majd raktár lett. Miután a vármúzeum kezelésébe kerult, megindult a rekonstrukciója.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Dobó István után Bornemissza Gergely lett a vár kapitánya. Az 1552-es ostrom után a déli várfal súlyosan megsérult: a kulső és a belső várat elválasztó fal csatlakozásánál, a fal toréspontjánál. 1553-ban Bornemissza Gergely a megerősítés mellett dontott, felismerve a hely stratégiai jelentőségét. Kétszintes, otszogű bástyát tervezett, mely még ebben az évben el is készult a megrongálódott székesegyház koveiből. A kulső vár csatlakozó falrészét a bástya belsejében lebontották, így alakítottak ki két szinten lőréseket. Már az építés idején Bornemissza Gergelyről nevezték el az építményt.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra
Gyártási szám: T.-470/781
Gyártási szám: T.-470/781