Ostoros
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Kegyeleti Emlékmű Alapítvány
Abstract
Description
Ostoros település az Ostoros-patak észak-déli irányban húzódó völgyében helyezkedik el. Nevét az Ostoros-patak vizéről nyerte, melyet Anonymus Gesta Hungarorum-a már megemlített, ekkor még Istoros névalakban. Az első konkrét említése a falunak az 1332-1337. évi pápai tizedlajstromban található, Wstaras Welgh, Ostoros-völgy néven. 1446-ban telepítettek először szőlőt a falu határába, onnantól a szőlő- és bortermelés meghatározója lett a falu gazdasági életének. Eger 1552-es ostroma idején a törökök teljesen elpusztították Ostorost. Területének mintegy felét egészen az 1940-es évek végéig az egri káptalan birtokolta, a völgyben a templom alatt komoly birtokközpontot és pincét alakítottak ki. Gárdonyi Géza, egri letelepedése után telket vásárolt magának és fiainak Ostoroson. Gárdonyi novelláiban fedezhetünk fel ostorosi alakokat, a Göre Gábor bíró úr főhősét az akkori ostorosi bíróról mintázta. 1925. január 31-én a Richter-skála szerinti 5-ös erősségű földrengés rázta meg Ostorost. A település akkori 406 épületéből csak 8 maradt ép. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a község 499 belterületi és 4 külterületi házból állt és 2100 ember lakta. A település 1950-ig Borsod megyéhez tartozott, ezután csatolták Heves megyéhez.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
"A képeslap megvásárlásával az I. és II. világháborúban elhunytak tisztelétére állított emlékmű költségeihez járulnak hozzá." - felirat a hátoldalon
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
"A képeslap megvásárlásával az I. és II. világháborúban elhunytak tisztelétére állított emlékmű költségeihez járulnak hozzá." - felirat a hátoldalon