Eger

Abstract

A Gótikus palota Eger legrégebben álló épülete. Beckensloer János püspök építtette az 1470-es években. A földszinti rész eredeti gótikus formájában áll, erről tanúskodnak az elfalazott ajtó- és ablaknyílások. Meghatározó része a gótikus folyosó, mely árkádos homlokzatú, keresztboltozatokkal fedett. A 18 ívéből 9 marad fenn, a többit rekonstruálták. A boltozatmezők zárókövei különlegesek: egy kölykeit szoptató kutya, egy leveles torz arc, hat pedig levél- és rozettadíszítésű. A palota emeleti része - 15-16. századi elemekkel - már a 18. századi állapotot mutatja. Az 1552-es ostrom idején a tetejét lebontották és ágyúállást alakítottak ki rajta. Helyreállítás a következő években megtörtént. A törökök az egri vilajetet irányító beglerbég palotájának rendezték be. A törökök kiűzése után az 1770-es évekig a várparancsnok szállása maradt, s 1783-ban került újra püspöki tulajdonba. Földszintjén börtön és börtönkápolna, az emeleten magtár kapott helyet. 1871-1957 között katonai célokat szolgált, majd raktár lett. Miután a vármúzeum kezelésébe került, megindult a rekonstrukciója.

Az egri vár története az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 között alapította az egri egyházmegyét, melynek központja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz püspökök idején épült meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század közepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb török támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet központja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejöttét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg működését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta működését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.