Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Loox Europe Kft.,
Abstract
Az egri vár torténete az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 kozott alapította az egri egyházmegyét, melynek kozpontja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készult el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós puspoki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz puspokok idején épult meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század kozepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a puspoki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb torok támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet kozpontja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a torok uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejottét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg műkodését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta műkodését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.
Az egri ferences templom a Kossuth Lajos utca 14. szám alatt található. Egyhajós barokk templom, melynek nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépulet csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony kozott enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes kozéprizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája.A templom szentélye 1736-1746 kozott, a hajója 1750-1753 kozott épult. Bútorzata a 18. század végéről származik.
A Szmrecsányi Lajos Érsekkert Eger kozponti parkja. A természetes erdőt Eszterházy Károly puspok keríttette el, a park északi és nyugati oldalán még megvannak a díszes kapuk. Keletről az Eger-patak határolja. Sokáig érseki magánterulet volt, amelyet 1919-ben dr. Szmrecsányi Lajos érsek tett nyilvánossá. A korulbelul 12 hektáros park kozpontjában található szokőkutat 2000-ben adták át. Helyén 1990-ig szovjet hősi emlékmű állt. A parkban létesített tavacska felett egy 18. századi kőhíd ível át. 1990-ben a rendszerváltás után a Népkert elnevezést Érsekkert névre változtatták meg, majd 2019. január 31-én Szmrecsányi Lajos Érsekkert lett a neve.
Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épulete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tokéletes arányossága, fuggőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épulő harmóniája, kulsejének és belső terének osszehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet unnepélyes korulmények kozott maga Barkóczy puspok végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészultét kovetően 1773-ban kerult sor. Keleti oldalán az 1773-75 kozott épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Kozépiskolai Leánykollégium műkodik.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Eger (latinul Agria, németul Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye kozpontja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bukk hegység kozott, az Eger-patak volgyében, kozvetlenul a Bukk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék kozpontjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér kulfoldon is ismert és elismert borfajta.
Az egri ferences templom a Kossuth Lajos utca 14. szám alatt található. Egyhajós barokk templom, melynek nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépulet csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony kozott enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes kozéprizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája.A templom szentélye 1736-1746 kozott, a hajója 1750-1753 kozott épult. Bútorzata a 18. század végéről származik.
A Szmrecsányi Lajos Érsekkert Eger kozponti parkja. A természetes erdőt Eszterházy Károly puspok keríttette el, a park északi és nyugati oldalán még megvannak a díszes kapuk. Keletről az Eger-patak határolja. Sokáig érseki magánterulet volt, amelyet 1919-ben dr. Szmrecsányi Lajos érsek tett nyilvánossá. A korulbelul 12 hektáros park kozpontjában található szokőkutat 2000-ben adták át. Helyén 1990-ig szovjet hősi emlékmű állt. A parkban létesített tavacska felett egy 18. századi kőhíd ível át. 1990-ben a rendszerváltás után a Népkert elnevezést Érsekkert névre változtatták meg, majd 2019. január 31-én Szmrecsányi Lajos Érsekkert lett a neve.
Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épulete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tokéletes arányossága, fuggőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épulő harmóniája, kulsejének és belső terének osszehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet unnepélyes korulmények kozott maga Barkóczy puspok végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészultét kovetően 1773-ban kerult sor. Keleti oldalán az 1773-75 kozott épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Kozépiskolai Leánykollégium műkodik.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Eger (latinul Agria, németul Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye kozpontja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bukk hegység kozott, az Eger-patak volgyében, kozvetlenul a Bukk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék kozpontjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér kulfoldon is ismert és elismert borfajta.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.