Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
A Hatvani kapu tér az azonos nevű városkapuról kapta a nevét.1789-ben úgy említik, mint Eger város legfontosabb kapuját, amelyen keresztul Hatvan felé jártak. Nevezték még Hatvanyi kapunak, Szent János kapunak és Hosszú utcai kapunak is.1836-ban bontották le. A 19. század végétől Hunyadi térnek hívták, nevét Breznay Imre szerint egy kocsmáról kapta. Hosszabb-rovidebb ideig nevezték Pyrker térnek, Gárdonyi Géza térnek és Mártírok terének is. Később a Lenin tér nevet kapta. 1990-ben állították fel Király Róbert egri művész 1956-os emlékművét. Ekkor helyezték vissza Eger háziezredének, a 60-as Gyalogezred hőseinek az emlékművét, amelyet 1932-ben állítottak fel. A téren látható Szakáts Antal alvó oroszlános emlékműve, amely 1866-ban készullt. A szakaszvezető 1859-ben esett el Rivoltánál.
Építészetileg figyelemre méltó az Eszterházy tér 5. szám alatti régi Osztrák-magyar Bank épulete (1915) (később Magyar Nemzeti Bank Palotája: 1929); ma a Magyar Államkincstár megyei fiókja műkodik benne. Walder Gyula építész munkája, mely neobarokk stílusban épult és jól illeszkedik a barokk belvárosi épuletek hangulatához.
Nevezték Lyceum térnek, majd Eszterházy tér volt, melyet átneveztek Szabadság térre, majd visszakapta az Eszterházy tér nevet. Eleinte csak a Líceum és a székesegyház kozotti terulet neve volt, később kibővult: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemkozt álló házakig. Ma is ezt a teruletet oleli fel. A névadó Eszterházy Károly fontosnak tartotta a városrendezést is, 1764-ben elrendelte, hogy ha valaki Egerben házat akar építeni, "tartozik e szándékát a városi tanácsnál bejelenteni, hogy a rendezetlen utcák kiegyenesítését időben meg lehessen csinálni".
Építészetileg figyelemre méltó az Eszterházy tér 5. szám alatti régi Osztrák-magyar Bank épulete (1915) (később Magyar Nemzeti Bank Palotája: 1929); ma a Magyar Államkincstár megyei fiókja műkodik benne. Walder Gyula építész munkája, mely neobarokk stílusban épult és jól illeszkedik a barokk belvárosi épuletek hangulatához.
Nevezték Lyceum térnek, majd Eszterházy tér volt, melyet átneveztek Szabadság térre, majd visszakapta az Eszterházy tér nevet. Eleinte csak a Líceum és a székesegyház kozotti terulet neve volt, később kibővult: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemkozt álló házakig. Ma is ezt a teruletet oleli fel. A névadó Eszterházy Károly fontosnak tartotta a városrendezést is, 1764-ben elrendelte, hogy ha valaki Egerben házat akar építeni, "tartozik e szándékát a városi tanácsnál bejelenteni, hogy a rendezetlen utcák kiegyenesítését időben meg lehessen csinálni".
Description
Gyártási szám: V.-83/702