Parád község
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Baross nyomda
Abstract
Description
A templom 1768-ban épült barokk stílusban. Magyarországon az egyetlen templom, amelyet Szent Ottília tiszteletére szenteltek fel. Harangját Korents Márk öntötte Egerben, 1858-ban. A karzaton egy hatváltós orgona található. A mellékoltárt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelték. A templom boltíves mennyezeti freskóit Takáts István mezőkövesdi festő készítette 1966-ban. Ugyanebben az évben újították fel az empír stílusban készült csillárt is a parádsasvári üveggyárban. A színes üvegablak a templom védőszentjét ábrázolja apátnői botjával. A templom előtt álló Szűz Mária szobrot 1908-ban az Amerikába emigrált parádiak állíttatták.
Parád nagyközség rangú település Heves megyében, a Mátra északi lábánál, Kékestető tövében helyezkedik el. Közigazgatásilag valamint földrajzilag is hozzá tartozik Parádfürdő és Parádóhuta. A települést a palóc néprajzi csoport egyik központja. Parád első írásos említése egy 1506-ban készült oklevélben volt olvasható Parad néven. A települést több neves magyar család, a Rákóczi, a Grassalkovich, az Orczy, a Károlyi család birtokolta. A XVII. században majd egy évszázadig a Rákócziak birtokába került, akik üveghutát létesítettek Parádóhután. A gyógyvizek történetében is fontos szerepet játszottak Parád egykori birtokosai. 1847-től Parád közel száz éven át a Károlyi család birtokában volt, akik számos építészeti értékekkel gyarapították a települést. Gyógyvizének és a Mátra egyedülálló természeti látnivalóinak, forrásainak köszönhetően népszerű üdülő- és kirándulóhely.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Parád nagyközség rangú település Heves megyében, a Mátra északi lábánál, Kékestető tövében helyezkedik el. Közigazgatásilag valamint földrajzilag is hozzá tartozik Parádfürdő és Parádóhuta. A települést a palóc néprajzi csoport egyik központja. Parád első írásos említése egy 1506-ban készült oklevélben volt olvasható Parad néven. A települést több neves magyar család, a Rákóczi, a Grassalkovich, az Orczy, a Károlyi család birtokolta. A XVII. században majd egy évszázadig a Rákócziak birtokába került, akik üveghutát létesítettek Parádóhután. A gyógyvizek történetében is fontos szerepet játszottak Parád egykori birtokosai. 1847-től Parád közel száz éven át a Károlyi család birtokában volt, akik számos építészeti értékekkel gyarapították a települést. Gyógyvizének és a Mátra egyedülálló természeti látnivalóinak, forrásainak köszönhetően népszerű üdülő- és kirándulóhely.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.