Eger

Abstract

Az Ókapu-bástya a külső vár déli részén helyezkedett el, ide Dobó István az 1552-es ostrom idején 300 fegyverest vezényelt. A várpiaczon át nyílt az Ó-kapu, mely háromszoros kapu volt és boltozott kanyarulattal vezetett be a belső várba. Ma az Ókapu mellett három falba illesztett emléktábla hirdeti Perényi Péternek, Oláh Miklósnak és Telegdy Csanád püspöknek emlékezetét. Az Ókapu-bástya a külső vár déli részén helyezkedett el, ide Dobó István az 1552-es ostrom idején 300 fegyverest vezényelt. Perényi Péter, Magyarország királyi kancellárja 1543-ban Varkoch Tamást nevezte ki a vár élére. Ebben az időben a hajdani püspöki erőd elvesztette középkori lovagvár jellegét és végvárrá alakult. A várat két részre osztották: a belső, valamint a külső vagy huszárvárra. Ennek az volt a célja, hogy egy széles és mély árokkal a védelem szempontjából oly nagy veszélyt jelentő szomszédos almagyari magaslatok kedvezőtlen hatását csökkentsék. Az 5 kat. hold kiterjedésű külső várban a lovasok tartózkodtak. Itt kaptak helyet az istállók, az ólak, fészerek és gabonás vermek. Az ostrom ideje alatt a vágóállatokat helyezték itt el. A külső bástya keleti végében, az Almagyar-domb aljában, 1-1 hengeres sarokbástya erősítette a védelmet. Napjainkban zajlik a Varkoch-kapu 16. század végi állapotát idéző rekonstrukció.

Az egri vár története az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 között alapította az egri egyházmegyét, melynek központja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz püspökök idején épült meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század közepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb török támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet központja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejöttét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg működését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta működését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.

Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 2019-ben elkezdődött az épület nagyszabású külső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéül is.

A Gótikus palota Eger legrégebbi álló épülete. Beckensloer János püspök építtette az 1470-es években. A földszinti rész eredeti gótikus formájában áll, erről tanúskodnak az elfalazott ajtó- és ablaknyílások. Meghatározó része a gótikus folyosó, mely árkádos homlokzatú, keresztboltozatokkal fedett. A 18 ívéből 9 marad fenn, a többit rekonstruálták. A boltozatmezők zárókövei különlegesek: egy kölykeit szoptató kutya, egy leveles torz arc, hat pedig levél- és rozettadíszítésű. A palota emeleti része - 15-16. századi elemekkel - már a 18. századi állapotot mutatja. Az 1552-es ostrom idején a tetejét lebontották és ágyúállást alakítottak ki rajta. Helyreállítása a következő években megtörtént. A törökök az egri vilajetet irányító beglerbég palotájának rendezték be. A törökök kiűzése után az 1770-es évekig a várparancsnok szállása maradt, s 1783-ban került újra püspöki tulajdonba. Földszintjén börtön és börtönkápolna, az emeleten magtár kapott helyet. 1871-1957 között katonai célokat szolgált, majd raktár lett. Miután a vármúzeum kezelésébe került, megindult a rekonstrukciója.

A tér a buszpályaudvar mellett található. Valaha az érsekség zárt kertje volt. Korábbi elnevezései: Vásár tér, Klebelsberg tér, egy részét Szmrecsányi Miklós térnek és Foglár térnek is hívták. 1945 után Vorosilovról nevezték el, majd Felszabadulás tér lett. Itt helyezték el a német katonák Egerből 1944-ben történt kiszorítása során elhunyt szovjet katonák emlékére készült Felszabadulási emlékművet 1968-ban. Tervezője Gulyás Zoltán, aki pályázaton nyerte el a megbízást. A félkörívesen elhelyezett középről oldalirányba csökkenő magasságú mészkőoszlopok előtt egy domb volt, amin vörös gránitból a vörös csillag és az 1945-ös felirat volt látható. 1991-ben lebontották. Helyén 2014-ben Országzászlót állítottak. A tér ma Pyrker János László egri érsek nevét viseli.