Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 2019-ben elkezdődött az épület nagyszabású külső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéül is.
A Dobó tér Eger történelmi belvárosának főtere. A tér határa délkeleten a minorita rendház és templom, valamint a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete. A vár irányában átnyúlik a hídon, az egriek a térnek ezt a részét kis Dobó térnek hívják. A tér hídon inneni részén áll a névadónak, Dobó Istvánnak emléket állító szoborcsoport. A háromalakos bronz kompozíció középső alakja a kardját magasba lendítő Dobó. A kapitány jobbján egy várvédő vitéz, míg balra tőle az ostromló törökökre követ hajító egri nő. A szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette 1907-ben.
Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tökéletes arányossága, függőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épülő harmóniája, külsejének és belső terének összehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet ünnepélyes körülmények között maga Barkóczy püspök végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészültét követően 1773-ban került sor. Keleti oldalán az 1773-75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.
Az épületet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly püspök elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab követte posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sötétkamrát. Az épület a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással működő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Eger (latinul Agria, németül Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye központja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bükk hegység között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.
A Dobó tér Eger történelmi belvárosának főtere. A tér határa délkeleten a minorita rendház és templom, valamint a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete. A vár irányában átnyúlik a hídon, az egriek a térnek ezt a részét kis Dobó térnek hívják. A tér hídon inneni részén áll a névadónak, Dobó Istvánnak emléket állító szoborcsoport. A háromalakos bronz kompozíció középső alakja a kardját magasba lendítő Dobó. A kapitány jobbján egy várvédő vitéz, míg balra tőle az ostromló törökökre követ hajító egri nő. A szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette 1907-ben.
Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tökéletes arányossága, függőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épülő harmóniája, külsejének és belső terének összehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet ünnepélyes körülmények között maga Barkóczy püspök végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészültét követően 1773-ban került sor. Keleti oldalán az 1773-75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.
Az épületet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly püspök elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab követte posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sötétkamrát. Az épület a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással működő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Eger (latinul Agria, németül Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye központja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bükk hegység között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.
Description
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: V. 6-631
Gyártási szám: V. 6-631