Eger : látkép
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Művészeti Alkotások V. 5. fiókja
Abstract
Description
Az épületet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly püspök elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab követte posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sötétkamrát. Az épület a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással működő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 2019-ben elkezdődött az épület nagyszabású külső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéül is.
Eger (latinul Agria, németül Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye központja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bükk hegység között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: V-189
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 2019-ben elkezdődött az épület nagyszabású külső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéül is.
Eger (latinul Agria, németül Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye központja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bükk hegység között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: V-189