Üdv‍özlet Egerből

Abstract

A város északi-déli tengelyét alkotó középkori eredetű útvonal, régebben Hosszú utca vagy Széles utca néven volt ismert. Délen térre szélesedett, itt volt 1712-ig a Városháza; szemben vele püspöki épületek álltak. Ez volt a város fóruma, Piartz is volt a neve, mely átterjedt a későbbi Bajcsy Zsilinszky utcára, a régi és új piacot (ma: Dobó tér) kötötte össze. Déli szakaszát a cisztercita templomtól Püspök utcának is nevezték. 1712-től az új piactéren épülő városháza miatt a tér szerepét vesztette, a Széles utcából egyre több területet építettek be: a püspöki palota utcavonalig lefutó szárnyai, a ciszterciták új rendháza ekkor készült el. A nagy kúriák előudvarain is utcavonalra építkeztek, kis közökön (Zseb, Torok, Síp) lehetett megközelíteni a régi házakat. Az építmények között találunk templomokat, várkapitányi városi palotát, császári kocsmát, főhadnagyi kúriát, nemesi udvarházakat, gimnáziumot, kaszinót.Az Ijfúsági Ház Egerben, a Széchenyi utca 16. szám alatt 2010 augusztusáig működött. A helyén 1690-ben már épület állt, Somogyi Mihály hajdúkapitány háza. Több tulajdonosváltás után 1802-ben Spetz József gyógyszerész vette meg. A telek hátsó részében cukorkagyártó üzemet létesített, az 1812 és 1814 között átalakított ház földszintjén kávéházat, az emeletén pedig tánctermet alakított ki. A terveket Povolni Ferenc készítette. Érdekesség, hogy 1823-ban az emeleten Déryné is fellépett. Az 1827-es tűzvész a házat sem kímélte. A zártsoros beépítésű sarokház felújításkor került a 2. emelet a házra. 1833-ban Spetz József tönkrement, így bérleti szerződést köt a házra a kaszinói társasággal, mely 1878 nyarán megvásárolta meg az épületet. Az Ijfúsági Ház előtt Szakszervezeti Székházként funkcionált, jelenleg a Kepes Intézet működik benne. Az épület második emelete fölötti "FATI PARTUS" felirat valószínűleg a tűzvészben újjászületett ház sorsára utal: "a végzet szülötte".