Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
[Eger] :
[s.n.],
[s.n.],
Abstract
Description
Pozder Péter
A mai Kossuth Lajos utca a középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. A török kivonulása után Telekessy püspök és a káptalan megegyezett a város egyes területei fölötti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok először a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy püspök hozzájárult ahhoz, hogy a a kanonokok a Szent Mihály templomhoz közel is vehessenk maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század közepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött. A káptalansor teljes kalakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Vöröshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve.
Míg a vármegyeházat Franz Matthias Gerl, a néhány év múlva sorra kerülő börtönépületet unokaöccse, Josef Ignaz Gerl, a líceum tervezője tervezte. Erre maga hivatkozik Eszterházyhoz 1764-ben intézett levelében. Az építkezésre az 1761-től - 1765-ig tartó időszakban került sor. A vasmunkák egy részét Fazola Henrik készítette.1927-ben helyezték el a 19. században újabb emelettel bővített vármegyei börtön épületébe a levéltárat. A levéltár kiköltözése után a Dobó István Vármúzeum kiállítóhelye lett, majd a Sportmúzeumnak adott otthont.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
A mai Kossuth Lajos utca a középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. A török kivonulása után Telekessy püspök és a káptalan megegyezett a város egyes területei fölötti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok először a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy püspök hozzájárult ahhoz, hogy a a kanonokok a Szent Mihály templomhoz közel is vehessenk maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század közepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött. A káptalansor teljes kalakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Vöröshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve.
Míg a vármegyeházat Franz Matthias Gerl, a néhány év múlva sorra kerülő börtönépületet unokaöccse, Josef Ignaz Gerl, a líceum tervezője tervezte. Erre maga hivatkozik Eszterházyhoz 1764-ben intézett levelében. Az építkezésre az 1761-től - 1765-ig tartó időszakban került sor. A vasmunkák egy részét Fazola Henrik készítette.1927-ben helyezték el a 19. században újabb emelettel bővített vármegyei börtön épületébe a levéltárat. A levéltár kiköltözése után a Dobó István Vármúzeum kiállítóhelye lett, majd a Sportmúzeumnak adott otthont.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.