Eger

Abstract

Nevezték Lyceum térnek, majd Eszterházy tér volt, melyet átneveztek Szabadság térre, majd visszakapta az Eszterházy tér nevet. Eleinte csak a Líceum és a székesegyház k‍oz‍otti ter‍ulet neve volt, később kibőv‍ult: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemk‍ozt álló házakig. Ma is ezt a ter‍uletet ‍oleli fel. A névadó Eszterházy Károly fontosnak tartotta a városrendezést is, 1764-ben elrendelte, hogy ha valaki Egerben házat akar építeni, "tartozik e szándékát a városi tanácsnál bejelenteni, hogy a rendezetlen utcák kiegyenesítését időben meg lehessen csinálni".

Az ép‍uletet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly p‍usp‍ok elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab k‍ovette posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a s‍otétkamrát. Az ép‍ulet a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart k‍or‍ulzáró, jórészt szimmetrikus ép‍uletszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei K‍onyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna műk‍od‍ott. Az ép‍ulet hátsó, keleti traktusa f‍ol‍ott emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással műk‍odő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola ‍onállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.