Eger

Abstract

Az egri vár t‍orténete az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 k‍oz‍ott alapította az egri egyházmegyét, melynek k‍ozpontja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén kész‍ult el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós p‍usp‍oki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz p‍usp‍ok‍ok idején ép‍ult meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század k‍ozepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a p‍usp‍oki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb t‍or‍ok támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet k‍ozpontja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a t‍or‍ok uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrej‍ottét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg műk‍odését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta műk‍odését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.Eger (latinul Agria, német‍ul Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye k‍ozpontja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és B‍ukk hegység k‍oz‍ott, az Eger-patak v‍olgyében, k‍ozvetlen‍ul a B‍ukk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék k‍ozpontjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér k‍ulf‍old‍on is ismert és elismert borfajta.