Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
MAHIR,
Eger Tourist Heves Megye Idegenforgalmi Hivatala ;
Eger Tourist Heves Megye Idegenforgalmi Hivatala ;
Abstract
A Kossuth Lajos utca 9. sz. alatt álló Megyeháza épuletét díszíti. Fazola Henrik (Wurzburg, 1730 - Diósgyőr, 1779) vasműves munkája, akit Barkóczy Ferenc egri puspok hívott Egerbe. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei kozé tartozik, 1758-1761 kozott készult. A címeres kapu a jobb oldalon, eredeti helyén áll. A baloldali szőlőfurtos kapu eredetileg a második emeleten, az ulésterem és a lépcsőház kozott állt. A címeres kapun három címer látható, az első az építtető, Barkóczy Ferencé, a kozépső az ország, a harmadik pedig Eger címere. A szemkozti kapu a szőlőfurtjein, vesszőin, indáin kívul más novényábrázolásokkal is gazdagon díszített. A címeres kapu kulon érdekessége a kilincs, ami egy bohócot ábrázol. A főkapu feletti félkoríves betétrács díszítés is Fazola Henrik munkája. A díszrácson három aranyozott szobor áll: a Hit, a Remény és az Igazság allegóriái.
A megyei konyvtár 1952-ben alakult a korábbi Korzeti Konyvtár és Városi Konyvtár osszevonásával. 1957-ben jelenlegi műkodési helyén a volt Nagypréposti palota emeleti részén nyert elhelyezést. 1958-ban új szolgáltatásként létrejott a konyvkotészet. A 60-as évek végére a bővítés elodázhatatlanná vált. A palota foldszintjén lévő lakásokat felszabadították, így a teljes épuletet a konyvtár vehette birtokába. 1970. április 25-én nyílt meg a felújított konyvtár. A korszerűsített épuletben kialakult a zenei részleg. 1972-ben a gyermekrészleg az Úttorőházban - ma Forrás gyermek és Ifjúsági Ház - nyert új elhelyezést. 1976-ban a Megyeháza épuletében kulongyűjteményként kozigazgatási szakkonyvtár létesult. 1981-ben az évek óta folytatott sajátos gyarapítás, feltárás alapján kialakuló helyismereti gyűjtemény is onálló részleggé vált. 1983-ban az Ifjúsági Ház - ma Kepes Kozpont - épuletében megkezdte szolgáltatását az idegen nyelvi szakrészleg. Az 1988. június 2-án a megyei konyvtár felvette az egri származású író, publicista Bródy Sándor nevét. 1996-ban integrálódott az intézményhez a városban műkodő három fiókkonyvtár. 1997-től nagyarányú informatikai fejlesztés kezdődott, így ma már igénybe vehető a szinte teljes korű számítógépes katalógus és az Internet hozzáférés. Átlépve a 21. századba az olvasói igények figyelembe vételével átrendezésre kerultek a kozponti konyvtár belső terei, kozos elhelyezést nyert a zenei és az idegen nyelvi gyűjtemény. Megújult a felnémeti fiókkonyvtár és új szolgáltató hely jott létre a Felsővárosban. Európai Uniós pályázatok segítségével valósult meg a digitális esélyegyenlőséget szolgáló informatikaterem. 2019. áprilisától a zenei és idegennyelvi gyűjteménye beolvadt a Kozponti konyvtár gyűjteményébe. Ez év nyarán a Nagy Konyves Koltoztetés keretében intézményunk új helyre, a Kossuth Lajos 12. szám alátt koltozott a Nagypréposti Palota felújításának idejére.
A 18. sz. végén Korber élelmezési biztos, majd Tarródy István egri alispán két háza állott itt, aki eladta azokat Handler Gyorgy kanonoknak. Handler végrendeletében meghagyja, a házakat adják el, árának kamatát adják a szegény papoknak. Az egyik ház ekkorra már elavult, helyén 1772-ben a tulajdont megszerezve Batthyány Ignác éneklőkanonok kezdett építkezésbe. Eszterházy puspok kozvetítésével Fellner Jakab tatai építészhez fordult a tervek elkészítésére. Hogy Fellner terveinek kivitelezése mi módon zajlott, nem tudjuk, s azt sem tudjuk, hogy Batthyány - aki kozben gyulafehérvári puspok lett -, bekoltozott-e az új palotába. A palota építése elhúzódott, Dobronyai Miklós kanonok fejezte be 1783-tól, az ő névbetűi díszítik az erkély kovácsolt vas korlátját. 1829-ben Rajner Károly nagyprépost renováltatta az épuletet, melyben kétszer pusztított tűz. 1848-ban Lévay Sándor nagyprépost volt a ház gazdája, mint érseki helynok február 25-26-án itt látta vendégul Dembinszky tábornokot, a magyar hadak fővezérét, itt voltak Gorgey és Klapka tábornokok a kápolnai csata előestéjén, az erkélyről fogadták Eger népének fáklyás tuntetését. A 2. világháború után a Bukki Erdőgazdaság koltozott ide, majd emeletén Heves Megye Tanácsa VB konyvtára rendezkedett be. Jelenleg a Bródy Sándor Megyei és Városi Konyvtár műkodik benne.
A megyei konyvtár 1952-ben alakult a korábbi Korzeti Konyvtár és Városi Konyvtár osszevonásával. 1957-ben jelenlegi műkodési helyén a volt Nagypréposti palota emeleti részén nyert elhelyezést. 1958-ban új szolgáltatásként létrejott a konyvkotészet. A 60-as évek végére a bővítés elodázhatatlanná vált. A palota foldszintjén lévő lakásokat felszabadították, így a teljes épuletet a konyvtár vehette birtokába. 1970. április 25-én nyílt meg a felújított konyvtár. A korszerűsített épuletben kialakult a zenei részleg. 1972-ben a gyermekrészleg az Úttorőházban - ma Forrás gyermek és Ifjúsági Ház - nyert új elhelyezést. 1976-ban a Megyeháza épuletében kulongyűjteményként kozigazgatási szakkonyvtár létesult. 1981-ben az évek óta folytatott sajátos gyarapítás, feltárás alapján kialakuló helyismereti gyűjtemény is onálló részleggé vált. 1983-ban az Ifjúsági Ház - ma Kepes Kozpont - épuletében megkezdte szolgáltatását az idegen nyelvi szakrészleg. Az 1988. június 2-án a megyei konyvtár felvette az egri származású író, publicista Bródy Sándor nevét. 1996-ban integrálódott az intézményhez a városban műkodő három fiókkonyvtár. 1997-től nagyarányú informatikai fejlesztés kezdődott, így ma már igénybe vehető a szinte teljes korű számítógépes katalógus és az Internet hozzáférés. Átlépve a 21. századba az olvasói igények figyelembe vételével átrendezésre kerultek a kozponti konyvtár belső terei, kozos elhelyezést nyert a zenei és az idegen nyelvi gyűjtemény. Megújult a felnémeti fiókkonyvtár és új szolgáltató hely jott létre a Felsővárosban. Európai Uniós pályázatok segítségével valósult meg a digitális esélyegyenlőséget szolgáló informatikaterem. 2019. áprilisától a zenei és idegennyelvi gyűjteménye beolvadt a Kozponti konyvtár gyűjteményébe. Ez év nyarán a Nagy Konyves Koltoztetés keretében intézményunk új helyre, a Kossuth Lajos 12. szám alátt koltozott a Nagypréposti Palota felújításának idejére.
A 18. sz. végén Korber élelmezési biztos, majd Tarródy István egri alispán két háza állott itt, aki eladta azokat Handler Gyorgy kanonoknak. Handler végrendeletében meghagyja, a házakat adják el, árának kamatát adják a szegény papoknak. Az egyik ház ekkorra már elavult, helyén 1772-ben a tulajdont megszerezve Batthyány Ignác éneklőkanonok kezdett építkezésbe. Eszterházy puspok kozvetítésével Fellner Jakab tatai építészhez fordult a tervek elkészítésére. Hogy Fellner terveinek kivitelezése mi módon zajlott, nem tudjuk, s azt sem tudjuk, hogy Batthyány - aki kozben gyulafehérvári puspok lett -, bekoltozott-e az új palotába. A palota építése elhúzódott, Dobronyai Miklós kanonok fejezte be 1783-tól, az ő névbetűi díszítik az erkély kovácsolt vas korlátját. 1829-ben Rajner Károly nagyprépost renováltatta az épuletet, melyben kétszer pusztított tűz. 1848-ban Lévay Sándor nagyprépost volt a ház gazdája, mint érseki helynok február 25-26-án itt látta vendégul Dembinszky tábornokot, a magyar hadak fővezérét, itt voltak Gorgey és Klapka tábornokok a kápolnai csata előestéjén, az erkélyről fogadták Eger népének fáklyás tuntetését. A 2. világháború után a Bukki Erdőgazdaság koltozott ide, majd emeletén Heves Megye Tanácsa VB konyvtára rendezkedett be. Jelenleg a Bródy Sándor Megyei és Városi Konyvtár műkodik benne.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.