Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
Az egri Szent Miklós-templom, Gorogkeleti Szerb templom, vagy helyi nevén a Rác templom a Vitkovics Mihály utca 30. száma alatt található a Rácz hóstyán. A szerbek, gorogok és egyéb balkáni, ortodox hitű népcsoportok a torok hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős gorogok és szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek. Ezt végul II. József engedélyezte számukra. 1785-99 kozott építették Povolni János tervei alapján, copf stílusban készult. A templomot jelenleg a Gorogkeleti Szerb Egyház (Szentendre) műkodteti múzeumként.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra
Gyártási szám: FF. V. 98/644
Gyártási szám: FF. V. 98/644