Mátra = Matra
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Abstract
Description
A Mátrai Gyógyintézet Magyarország kiemelkedő pulmonológiai intézete a mátraházi főépülettel és a kékestetői telephellyel. Kékestetőn Csonka László saját befektetési ötlet alapján 30 hektáros területen - Miskolczy László tervei alapján - 1932-ben megépítette az ország legmodernebb gyógyszállodáját az ország legmagasabb pontján. Kékes szálló néven Magyarország első magántulajdonban lévő gyógyszállója volt. A kékestetői épületek az 50-es években állami tulajdonban kerültek és szanatóriumi funkciót kaptak. 1980. január 1-jével három mátrai szanatóriumot - Mátraháza, Kékestető, Parádfürdő - az Egészségügyi Minisztérium Mátrai Állami Gyógyintézet elnevezéssel integrálta, 1994. január 1-jén a parádfürdői egység kivált.
Parádfürdő a Mátra északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében fekszik, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében. A Parádfürdői völgyet 1730-ban említik először gyógyhelyként. Többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "csevice" és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak. 1827-1829 között nagymérvű építkezések történtek a gyógyvíz források környékén, szállodákat emeltek, kialakítva ezzel Parádfürdőt. Az 1850-es években Parádfürdő a Károlyi grófi család tulajdonába került és további dinamikus fejlődésnek indult. 1854-ben épült a Zsuzsanna lak, 1865-1866-ban a timsós-tó, 1873-ban - Ybl Miklós tervei alapján - a Hotel Parád (Ybl Szálló), melyhez később emeletet építettek és 1893-ban épült az Erzsébet szálló. 1880-ban, Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György uradalmi istállót építtetett, melyet díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra istállónak neveztek. Az eklektikus stílusú épületben 1971 óta kocsimúzeum látható.
Mátraháza üdülőhely a Mátrában. A Mátra gerincén 650-700 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, 10 km-re északkeletre Gyöngyös központjától, ahova közigazgatásilag tartozik. 1930-ban a Mátra Egylet menedékházat épített itt, amely ma is áll és szállodaként funkcionál. Ez volt az első épület, a település neve is innen származik. Mátraháza túra-kiinduló pont, a Kékes - Mátraháza sípálya Magyarország leghosszabb lesiklópályája. Klimatikus adottságai a légzőszervi betegségekben szenvedőknek nyújtanak enyhülést. A Nagy-Somor tetőn tüdőszanatóriumot létesítettek.
Mátrafüred a Mátra hegység déli oldalán, a Kékes tömbjének délnyugati lábánál fekszik. Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hidegvizű fürdőjére utalva, Ótátrafüred mintájára. Ebben az évben már működött első fürdője. A 20. század első évtizedében már több szálló üzemelt a településen, majd 1908-ban kiépült a Gyöngyös-Parád kocsiút. Az 1920-as évek végére már számos villa épült. Ezekben az időkben kezdték el a falu határában elterülő Sás-tó rendbetételét is. 1923. június 5-én megindult a Gyöngyös-Mátrafüred keskeny nyomközű vasútvonalon a forgalom. 1976-ban Mátrafüreden épült meg a hegység első modern szállodája, az Avar. 1986-ban felépült a Vadas Jenő erdészeti középiskola, amely az egri Dobó István Gimnázium erdész osztályait vette át.
Galyatető magaslati üdülőhely a Mátrában. Mátraszentimre egyik településrésze. Korábbi neve Nagy-Galya. A szlovák eredetű "galya" szó jelentése: fátlan, füves hegy. Magyarország 3. legmagasabb hegycsúcsa, a 964 méter magas Galya-tető déli oldalán alakult ki, melyről a nevét kapta.
Az Északi-középhegység vulkanikus eredetű tagja, 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40-50 km, észak-déli irányban 15-22 km. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik. A vulkáni utóműködés során a hirtelen lehűlés során keletkezett üregeiben és hasadékaiban jelentős ásványképződés játszódott le. Vannak ipari szempontból jelentős ércei, amelyek bányászata csak nemrégen szűnt meg.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: T.-50/772
Parádfürdő a Mátra északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében fekszik, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében. A Parádfürdői völgyet 1730-ban említik először gyógyhelyként. Többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "csevice" és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak. 1827-1829 között nagymérvű építkezések történtek a gyógyvíz források környékén, szállodákat emeltek, kialakítva ezzel Parádfürdőt. Az 1850-es években Parádfürdő a Károlyi grófi család tulajdonába került és további dinamikus fejlődésnek indult. 1854-ben épült a Zsuzsanna lak, 1865-1866-ban a timsós-tó, 1873-ban - Ybl Miklós tervei alapján - a Hotel Parád (Ybl Szálló), melyhez később emeletet építettek és 1893-ban épült az Erzsébet szálló. 1880-ban, Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György uradalmi istállót építtetett, melyet díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra istállónak neveztek. Az eklektikus stílusú épületben 1971 óta kocsimúzeum látható.
Mátraháza üdülőhely a Mátrában. A Mátra gerincén 650-700 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, 10 km-re északkeletre Gyöngyös központjától, ahova közigazgatásilag tartozik. 1930-ban a Mátra Egylet menedékházat épített itt, amely ma is áll és szállodaként funkcionál. Ez volt az első épület, a település neve is innen származik. Mátraháza túra-kiinduló pont, a Kékes - Mátraháza sípálya Magyarország leghosszabb lesiklópályája. Klimatikus adottságai a légzőszervi betegségekben szenvedőknek nyújtanak enyhülést. A Nagy-Somor tetőn tüdőszanatóriumot létesítettek.
Mátrafüred a Mátra hegység déli oldalán, a Kékes tömbjének délnyugati lábánál fekszik. Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hidegvizű fürdőjére utalva, Ótátrafüred mintájára. Ebben az évben már működött első fürdője. A 20. század első évtizedében már több szálló üzemelt a településen, majd 1908-ban kiépült a Gyöngyös-Parád kocsiút. Az 1920-as évek végére már számos villa épült. Ezekben az időkben kezdték el a falu határában elterülő Sás-tó rendbetételét is. 1923. június 5-én megindult a Gyöngyös-Mátrafüred keskeny nyomközű vasútvonalon a forgalom. 1976-ban Mátrafüreden épült meg a hegység első modern szállodája, az Avar. 1986-ban felépült a Vadas Jenő erdészeti középiskola, amely az egri Dobó István Gimnázium erdész osztályait vette át.
Galyatető magaslati üdülőhely a Mátrában. Mátraszentimre egyik településrésze. Korábbi neve Nagy-Galya. A szlovák eredetű "galya" szó jelentése: fátlan, füves hegy. Magyarország 3. legmagasabb hegycsúcsa, a 964 méter magas Galya-tető déli oldalán alakult ki, melyről a nevét kapta.
Az Északi-középhegység vulkanikus eredetű tagja, 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40-50 km, észak-déli irányban 15-22 km. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik. A vulkáni utóműködés során a hirtelen lehűlés során keletkezett üregeiben és hasadékaiban jelentős ásványképződés játszódott le. Vannak ipari szempontból jelentős ércei, amelyek bányászata csak nemrégen szűnt meg.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: T.-50/772