Eger

Abstract

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész Végvári vitézek szobrának leleplezésére 1967 őszén került sor. A szobrot az egri Dobó István téren állították fel, a városháza előtt, annak nem egészen a központi tengelye elé. A végeken harcoló vitézek emberfeletti küzdelme, rendíthetetlen bátorsága, lángoló hazaszeretete ragadta meg művészt. Az egyméternél valamivel magasabb, rusztikusan faragott kőlapokból emelt talapzaton, a kiemelt csatatéren folyik a harc. A két mindenre elszánt török harcos támadását ereje megfeszítésével kivédő magyar vitéz küzdelme győzelmesen bontakozik ki az akció során. Restaurálás után 2015-ben a Dobó tér szomszédságában lévő, egykori Szúnyog közben kialakított Végvári vitézek terén kapott helyet.

Az összeírások Forum, Theatrum vagy Pyarch utca néven, majd az 1720-as évektől a "váras piartza" néven említik. Később Piac tér, majd Kossuth tér volt. Mai elnevezését Dobó István várkapitányról kapta, akinek szobrát Stróbl Alajos készítette. Az alkotást 1907-ben avatták fel. A tér szerkezete a 18. századtól folyamatosan változott a Kis Dobó térrel együtt. A két teret az ún. Minoriták hídja köti össze. Itt már a középkorban is vásárokat tartottak. Hajdanán itt történtek a kivégzések. A tér átalakítását, parkosítását Braun Károly polgármester javaslatára kezdték el, és ennek keretében aszfaltozták le 1935-ben. Legutóbbi rekonstrukciója 2014-ben zajlott le, amikor is megújultak a teret körbeölelő műemlékek, a terület természetes kőburkolatot kapott és egy szökőkutat.

Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tökéletes arányossága, függőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épülő harmóniája, külsejének és belső terének összehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet ünnepélyes körülmények között maga Barkóczy püspök végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészültét követően 1773-ban került sor. Keleti oldalán az 1773-75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.