Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Képzőművészeti Kiadó,
Abstract
A mai Kossuth Lajos utca a kozépkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát osszekotő széles, műemlékekben gazdag utca. A torok kivonulása után Telekessy puspok és a káptalan megegyezett a város egyes teruletei folotti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok előszor a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy puspok hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz kozel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század kozepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század kozepén a mai Butler-ház kaszárnyaként műkodott. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Voroshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca torténetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak folott átívelő híd torténete is. E helyen a kozépkorban és a torok időkben is híd állott. A fahíd helyett a torokok építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi osszeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledontotte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a kozeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődott.
Az 1963-ban átadott Eger Hotel tervezője a budapesti Kozépulettervező Vállalat kollektívája Perczel Dénes vezetésével. A 76 szobás új szálloda kulseje kék majolikás díszítést kapott. A nyolcvanas évek elején a szállodát átépítették és kibővítették. Az új épulet tervezője Botos Barna építész volt. Bővult a férőhelyek száma és a szolgáltatások kore is. Később a 2000-es években tovább bővítették egy 1700 főt befogadó konferenciateremmel. Napjainkban a Hotel Eger és Park egy szállodaként két kategóriában ajánl szállás és kikapcsolódási lehetőséget a városba érkező vendégek számára.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Az építkezés 1967-ben indult a Tárkányi Béla és a Klapka utca sarkán. A tervek szerint "modernul felszerelt technika háza épul, s ad majd otthont megyénk műszaki értelmiségének.. Az építkezés koltségeit a Műszaki és Természettudományi Egyesuletek Országos Szovetsége biztosítja, hogy a szovetség Heves megyei szervezetének nem kevesebb, mint kétezer tagja megfelelő korulmények kozott alkothasson, vitázzon, s végezze onművelését. Lesz egy 300 és egy 100 férőhelyes előadóterem, klub, irodák, konyvtár. A nemzetkozi tanácskozásokon pedig mintegy 300 vendégnek tudunk majd tolmácsberendezéssel szinkronforditást biztosítani." Az épuletet 1970 szeptemberében adták át, a székház kulcsátadására azonban csak 1970. november 2-án kerult sor a MTESZ unnepélyes választmányi ulésén. Később itt kaptak elhelyezést a fogászati szakrendelők, melyek 2015-ben egy ÉMOP pályázat keretében újultak meg.
A Dobó tér Eger torténelmi belvárosának főtere. A tér határa délkeleten a minorita rendház és templom, valamint a városháza, délnyugaton barokk lakóépuletek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épulete. A vár irányában átnyúlik a hídon, az egriek a térnek ezt a részét kis Dobó térnek hívják. A tér hídon inneni részén áll a névadónak, Dobó Istvánnak emléket állító szoborcsoport. A háromalakos bronz kompozíció kozépső alakja a kardját magasba lendítő Dobó. A kapitány jobbján egy várvédő vitéz, míg balra tőle az ostromló torokokre kovet hajító egri nő. A szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette 1907-ben.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Az 1963-ban átadott Eger Hotel tervezője a budapesti Kozépulettervező Vállalat kollektívája Perczel Dénes vezetésével. A 76 szobás új szálloda kulseje kék majolikás díszítést kapott. A nyolcvanas évek elején a szállodát átépítették és kibővítették. Az új épulet tervezője Botos Barna építész volt. Bővult a férőhelyek száma és a szolgáltatások kore is. Később a 2000-es években tovább bővítették egy 1700 főt befogadó konferenciateremmel. Napjainkban a Hotel Eger és Park egy szállodaként két kategóriában ajánl szállás és kikapcsolódási lehetőséget a városba érkező vendégek számára.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Az építkezés 1967-ben indult a Tárkányi Béla és a Klapka utca sarkán. A tervek szerint "modernul felszerelt technika háza épul, s ad majd otthont megyénk műszaki értelmiségének.. Az építkezés koltségeit a Műszaki és Természettudományi Egyesuletek Országos Szovetsége biztosítja, hogy a szovetség Heves megyei szervezetének nem kevesebb, mint kétezer tagja megfelelő korulmények kozott alkothasson, vitázzon, s végezze onművelését. Lesz egy 300 és egy 100 férőhelyes előadóterem, klub, irodák, konyvtár. A nemzetkozi tanácskozásokon pedig mintegy 300 vendégnek tudunk majd tolmácsberendezéssel szinkronforditást biztosítani." Az épuletet 1970 szeptemberében adták át, a székház kulcsátadására azonban csak 1970. november 2-án kerult sor a MTESZ unnepélyes választmányi ulésén. Később itt kaptak elhelyezést a fogászati szakrendelők, melyek 2015-ben egy ÉMOP pályázat keretében újultak meg.
A Dobó tér Eger torténelmi belvárosának főtere. A tér határa délkeleten a minorita rendház és templom, valamint a városháza, délnyugaton barokk lakóépuletek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épulete. A vár irányában átnyúlik a hídon, az egriek a térnek ezt a részét kis Dobó térnek hívják. A tér hídon inneni részén áll a névadónak, Dobó Istvánnak emléket állító szoborcsoport. A háromalakos bronz kompozíció kozépső alakja a kardját magasba lendítő Dobó. A kapitány jobbján egy várvédő vitéz, míg balra tőle az ostromló torokokre kovet hajító egri nő. A szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette 1907-ben.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: 4343-0265
Gyártási szám: OT.-149/911
Gyártási szám: 4343-0265
Gyártási szám: OT.-149/911