Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Ars Una Studio,
Ars Una Studio,
Abstract
A Dobó tér Eger torténelmi belvárosának főtere. A tér határa délkeleten a minorita rendház és templom, valamint a városháza, délnyugaton barokk lakóépuletek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épulete. A vár irányában átnyúlik a hídon, az egriek a térnek ezt a részét kis Dobó térnek hívják. A tér hídon inneni részén áll a névadónak, Dobó Istvánnak emléket állító szoborcsoport. A háromalakos bronz kompozíció kozépső alakja a kardját magasba lendítő Dobó. A kapitány jobbján egy várvédő vitéz, míg balra tőle az ostromló torokokre kovet hajító egri nő. A szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette 1907-ben.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templommak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épulete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tokéletes arányossága, fuggőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épulő harmóniája, kulsejének és belső terének osszehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet unnepélyes korulmények kozott maga Barkóczy puspok végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészultét kovetően 1773-ban kerult sor. Keleti oldalán az 1773-75 kozott épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Kozépiskolai Leánykollégium műkodik.
Az épuletet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly puspok elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab kovette posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sotétkamrát. Az épulet a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart korulzáró, jórészt szimmetrikus épuletszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Konyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna műkodott. Az épulet hátsó, keleti traktusa folott emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással műkodő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola onállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templommak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épulete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tokéletes arányossága, fuggőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épulő harmóniája, kulsejének és belső terének osszehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet unnepélyes korulmények kozott maga Barkóczy puspok végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészultét kovetően 1773-ban kerult sor. Keleti oldalán az 1773-75 kozott épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Kozépiskolai Leánykollégium műkodik.
Az épuletet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly puspok elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab kovette posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sotétkamrát. Az épulet a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart korulzáró, jórészt szimmetrikus épuletszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Konyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna műkodott. Az épulet hátsó, keleti traktusa folott emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással műkodő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola onállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra
Gyártási szám: No 1025
A hátoldal teljességében a Kis Dobó tér és Hotel Senator-Ház és Étterem halványított színes fotója
Gyártási szám: No 1025
A hátoldal teljességében a Kis Dobó tér és Hotel Senator-Ház és Étterem halványított színes fotója