Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
4N Kft.,
Abstract
Neve helyesen leírva Knezič Károly (1808-1849), aki az aradi vértanúk egyike. 1899-ben Eger város képviselőtestulete a Mecset utcát róla nevezte el. Az utca az I. sz. kórháztól az Eger patak Tűzoltóhídjáig húzódik, és tobb fontos épulet található benne. Egyik ilyen fontos műemlék a Minaret (Mináré). Novaji kőből készult, tizennégyszog alaprajzú, negyven méter magas. Kovácsoltvas korerkélye van, amelyhez 97 csigalépcsőfok vezet fel. Az építményt Pyrker érsek fedette be bádogkupolával 1829-ben, amelyre ugyanekkor helyezték el a félholdra állított keresztet. A minaret mellett volt egy dzsámi. A már templommá alakított épuletet 1727-ben Erdődy puspok az irgalmasoknak adományozza, hogy az kórházuk kápolnája legyen. Ebben az utcában volt az utca névadójáról elnevezett Knézich-ház is, amelyet 1975-ben lebontottak a kórház bővítése miatt. 1846-1848 júliusa kozott Egerben szolgált, s itt is lakott. A kovetkező épulet az Egri Kulturális és Művészeti Kozpont Bartakovics Béla Kozosségi Háza. Korábban az Aranyszolga vendéglő épulete volt, amelyet átalakítást kovetően 1861. október 1-től kezdődően az Egri Katolikus Legényegylet használt. Az egylet 50 éves jubileumára 1910-re egy emeletet húztak rá. 1927. áprilisában a kozgyűlés az épulet kibővítéséről dontott. Az építkezés 1929 áprilisától az év végéig tartott. 1963-tól műkodott benne a Heves Megyei Művelődési Kozpont, amely 2005-ben vette fel Bartakovics Béla egri érsek nevét. Az épuletben jelenleg a Bartakovics Béla Kozosségi Ház található.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.
Hátoldalán szennyeződés
Eger város címerével, a képeslap sarkai legombolyítve
Hátoldalán szennyeződés
Eger város címerével, a képeslap sarkai legombolyítve