Eger : Széchényi-utcza
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
[s.n.]
Abstract
Description
Az épület a Bródy Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán található. 1725 körül építette Giovanni Battista Carlone itáliai származású építész saját részére. Zártsorú beépítésű, két eltérő homlokzati kialakítású épületre tagolódó, egyemeletes sarokház. A földszintes szárny L alaprajzú, kontyolt nyeregtetős. A Széchenyi utcai szárny homlokzata oromzatos nyeregtetővel fedett, az oromzaton lévő fülkében rokokó Szűz Mária-szobor, amelyet Steinhauser Antal egri szobrásznak tulajdonítanak. Losonczy Mátyás káptalani levéltáros 1795 és 1834 között felújíttatta a házat, ekkor készültek a homlokzat neogótikus díszei.
A város északi-déli tengelyét alkotó középkori eredetű útvonal, régebben Hosszú utca vagy Széles utca néven volt ismert. Délen térre szélesedett, itt volt 1712-ig a Városháza; szemben vele püspöki épületek álltak. Ez volt a város fóruma, Piartz is volt a neve, mely átterjedt a későbbi Bajcsy Zsilinszky utcára, a régi és új piacot (ma: Dobó tér) kötötte össze. Déli szakaszát a cisztercita templomtól Püspök utcának is nevezték. 1712-től az új piactéren épülő városháza miatt a tér szerepét vesztette, a Széles utcából egyre több területet építettek be: a püspöki palota utcavonalig lefutó szárnyai, a ciszterciták új rendháza ekkor készült el. A nagy kúriák előudvarain is utcavonalra építkeztek, kis közökön (Zseb, Torok, Síp) lehetett megközelíteni a régi házakat. Az építmények között találunk templomokat, várkapitányi városi palotát, császári kocsmát, főhadnagyi kúriát, nemesi udvarházakat, gimnáziumot, kaszinót.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
A város északi-déli tengelyét alkotó középkori eredetű útvonal, régebben Hosszú utca vagy Széles utca néven volt ismert. Délen térre szélesedett, itt volt 1712-ig a Városháza; szemben vele püspöki épületek álltak. Ez volt a város fóruma, Piartz is volt a neve, mely átterjedt a későbbi Bajcsy Zsilinszky utcára, a régi és új piacot (ma: Dobó tér) kötötte össze. Déli szakaszát a cisztercita templomtól Püspök utcának is nevezték. 1712-től az új piactéren épülő városháza miatt a tér szerepét vesztette, a Széles utcából egyre több területet építettek be: a püspöki palota utcavonalig lefutó szárnyai, a ciszterciták új rendháza ekkor készült el. A nagy kúriák előudvarain is utcavonalra építkeztek, kis közökön (Zseb, Torok, Síp) lehetett megközelíteni a régi házakat. Az építmények között találunk templomokat, várkapitányi városi palotát, császári kocsmát, főhadnagyi kúriát, nemesi udvarházakat, gimnáziumot, kaszinót.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.