Egri, kaszinó
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Baross nyomda
Abstract
Description
1688-ban jezsuita gimnáziumként indult. 1749-ben Foglár György kanonok egy telket adományozott a rendnek. Itt, a mai Széchenyi és Csiky Sándor utca sarkán épült fel a gimnázium új épülete, amely 1754-ben készült el. A rend megszüntetése után a ciszterciek folytatták az oktatást. 1827-ben az épület leégett, amelyet ekkor a rend eladott Pyrker érseknek, aki a katonaságnak ajándékozta, amely laktanyának használta. 1891-ben itt kapott helyet az alreáliskola. Az intézmény 1921-től reáliskola volt, majd 1936-től gimnázium lett. 1950-től 1954-ig ez volt a város egyetlen gimnáziuma.
A város északi-déli tengelyét alkotó középkori eredetű útvonal, régebben Hosszú utca vagy Széles utca néven volt ismert. Délen térre szélesedett, itt volt 1712-ig a Városháza; szemben vele püspöki épületek álltak. Ez volt a város fóruma, Piartz is volt a neve, mely átterjedt a későbbi Bajcsy Zsilinszky utcára, a régi és új piacot (ma: Dobó tér) kötötte össze. Déli szakaszát a cisztercita templomtól Püspök utcának is nevezték. 1712-től az új piactéren épülő városháza miatt a tér szerepét vesztette, a Széles utcából egyre több területet építettek be: a püspöki palota utcavonalig lefutó szárnyai, a ciszterciták új rendháza ekkor készült el. A nagy kúriák előudvarain is utcavonalra építkeztek, kis közökön (Zseb, Torok, Síp) lehetett megközelíteni a régi házakat. Az építmények között találunk templomokat, várkapitányi városi palotát, császári kocsmát, főhadnagyi kúriát, nemesi udvarházakat, gimnáziumot, kaszinót.
A Kaszinónak a ma Kepes Intézetnek helyet adó Széchenyi utca 16. szám alatti ház adott otthont. 1833-ban adta először bérbe a kaszinói társaságnak a házat az éppen akkor tönkrement vállalkozó, Spetz József. A Kaszinó megalakulása és ünnepélyes megnyitása 1833. január 3-án volt. A kaszinó 1878 nyarán vásárolta meg az épületet. Az egyesület a város társadalmi és szellemi központja lett, hangversenyeket, színielőadásokat, bálokat rendezett, adományokat gyűjtött különböző jótékony célokra. Különös figyelmet fordított könyvtárának kialakítására, könyvtárbizottság is működött a megfelelő fejlesztés érdekében. Az egri kaszinó alapító tagjai között a város és megye nemesi társadalmán kívül ott voltak az egri kézműves-iparos réteg ismert képviselői is. Pár név közülük: Balkay Pál akadémiai képíró, Mikovinyi József ezüstmíves, Povolni Ferenc építőmester (a ház tervezője). A kaszinó részére Lieb Antal és Balkay Pál festett uroalkodói portrékat, Joó János rajztanító pedig bútorokat tervezett.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: 61910
A város északi-déli tengelyét alkotó középkori eredetű útvonal, régebben Hosszú utca vagy Széles utca néven volt ismert. Délen térre szélesedett, itt volt 1712-ig a Városháza; szemben vele püspöki épületek álltak. Ez volt a város fóruma, Piartz is volt a neve, mely átterjedt a későbbi Bajcsy Zsilinszky utcára, a régi és új piacot (ma: Dobó tér) kötötte össze. Déli szakaszát a cisztercita templomtól Püspök utcának is nevezték. 1712-től az új piactéren épülő városháza miatt a tér szerepét vesztette, a Széles utcából egyre több területet építettek be: a püspöki palota utcavonalig lefutó szárnyai, a ciszterciták új rendháza ekkor készült el. A nagy kúriák előudvarain is utcavonalra építkeztek, kis közökön (Zseb, Torok, Síp) lehetett megközelíteni a régi házakat. Az építmények között találunk templomokat, várkapitányi városi palotát, császári kocsmát, főhadnagyi kúriát, nemesi udvarházakat, gimnáziumot, kaszinót.
A Kaszinónak a ma Kepes Intézetnek helyet adó Széchenyi utca 16. szám alatti ház adott otthont. 1833-ban adta először bérbe a kaszinói társaságnak a házat az éppen akkor tönkrement vállalkozó, Spetz József. A Kaszinó megalakulása és ünnepélyes megnyitása 1833. január 3-án volt. A kaszinó 1878 nyarán vásárolta meg az épületet. Az egyesület a város társadalmi és szellemi központja lett, hangversenyeket, színielőadásokat, bálokat rendezett, adományokat gyűjtött különböző jótékony célokra. Különös figyelmet fordított könyvtárának kialakítására, könyvtárbizottság is működött a megfelelő fejlesztés érdekében. Az egri kaszinó alapító tagjai között a város és megye nemesi társadalmán kívül ott voltak az egri kézműves-iparos réteg ismert képviselői is. Pár név közülük: Balkay Pál akadémiai képíró, Mikovinyi József ezüstmíves, Povolni Ferenc építőmester (a ház tervezője). A kaszinó részére Lieb Antal és Balkay Pál festett uroalkodói portrékat, Joó János rajztanító pedig bútorokat tervezett.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: 61910