Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Az egri vár torténete az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 kozott alapította az egri egyházmegyét, melynek kozpontja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készult el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós puspoki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz puspokok idején épult meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század kozepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a puspoki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb torok támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet kozpontja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a torok uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejottét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg műkodését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta műkodését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
A mai Kossuth Lajos utca a kozépkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát osszekotő széles, műemlékekben gazdag utca. A torok kivonulása után Telekessy puspok és a káptalan megegyezett a város egyes teruletei folotti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok előszor a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy puspok hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz kozel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század kozepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század kozepén a mai Butler-ház kaszárnyaként műkodott. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Voroshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca torténetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak folott átívelő híd torténete is. E helyen a kozépkorban és a torok időkben is híd állott. A fahíd helyett a torokok építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi osszeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledontotte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a kozeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődott.
Az egri vár torténete az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 kozott alapította az egri egyházmegyét, melynek kozpontja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készult el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós puspoki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz puspokok idején épult meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század kozepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a puspoki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb torok támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet kozpontja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a torok uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejottét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg műkodését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta műkodését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.
Az egri minaret a 17. századi torok építészet legészakibb emléke. Voroses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszog alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkul a toronytorzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut korbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épult a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végul 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás kovetkeztében osszeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 kozott épult Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Torvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épulete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én kerult sor unnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készult el teljesen. 2019-ben elkezdődott az épulet nagyszabású kulső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéul is.
A mai Kossuth Lajos utca a kozépkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát osszekotő széles, műemlékekben gazdag utca. A torok kivonulása után Telekessy puspok és a káptalan megegyezett a város egyes teruletei folotti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok előszor a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy puspok hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz kozel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század kozepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század kozepén a mai Butler-ház kaszárnyaként műkodott. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Voroshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca torténetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak folott átívelő híd torténete is. E helyen a kozépkorban és a torok időkben is híd állott. A fahíd helyett a torokok építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi osszeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledontotte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a kozeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődott.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra
Gyűrott
Gyártási szám: V.-62/643
Gyűrott
Gyártási szám: V.-62/643