Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek torekvéseivel osszhangban, illetve az ő hatására készult el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat torténelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi kormenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszkozlőt testesíti meg.
Az épuletet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly puspok elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab kovette posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sotétkamrát. Az épulet a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart korulzáró, jórészt szimmetrikus épuletszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Konyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna műkodott. Az épulet hátsó, keleti traktusa folott emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással műkodő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola onállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Az épuletet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly puspok elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab kovette posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sotétkamrát. Az épulet a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart korulzáró, jórészt szimmetrikus épuletszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Konyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna műkodott. Az épulet hátsó, keleti traktusa folott emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással műkodő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola onállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: V. 140-652
Gyártási szám: V. 140-652