Eger
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata,
Abstract
z egri minaret a 17. századi török építészet legészakibb emléke. Vöröses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszög alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épült a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végül 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.
A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek törekvéseivel összhangban, illetve az ő hatására készült el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat történelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi körmenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszközlőt testesíti meg.
Feltehetően Szent László király idejében, a 11. század végén készült el a - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - háromhajós, román stílusú székesegyház, amelynek egyes részletei ma is láthatók az egri vár romkertjében, és amely többek közt I. Imre király végső nyughelye lett. A székesegyház falait freskók díszítették, padlóját márványból készült mozaik borította. Egyik bejáratának íves timpanonrészében festett figurális részletek is megmaradtak. A tatárjárás után, a 13. század második felében kezdődött meg a lerombolt templom későromán stílusú újjáépítése, illetve kibővítése. A székesegyház 14. századi bővítésére már gótikus stílusban került sor, majd a 15. század utolsó negyedében egy hatalmas háromhajós, szentélykörüljárós székesegyház építésébe kezdtek. Ennek azonban csak a keleti része készült el.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 2019-ben elkezdődött az épület nagyszabású külső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéül is.
Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tökéletes arányossága, függőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épülő harmóniája, külsejének és belső terének összehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet ünnepélyes körülmények között maga Barkóczy püspök végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészültét követően 1773-ban került sor. Keleti oldalán az 1773-75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.
A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek törekvéseivel összhangban, illetve az ő hatására készült el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat történelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi körmenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszközlőt testesíti meg.
Feltehetően Szent László király idejében, a 11. század végén készült el a - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - háromhajós, román stílusú székesegyház, amelynek egyes részletei ma is láthatók az egri vár romkertjében, és amely többek közt I. Imre király végső nyughelye lett. A székesegyház falait freskók díszítették, padlóját márványból készült mozaik borította. Egyik bejáratának íves timpanonrészében festett figurális részletek is megmaradtak. A tatárjárás után, a 13. század második felében kezdődött meg a lerombolt templom későromán stílusú újjáépítése, illetve kibővítése. A székesegyház 14. századi bővítésére már gótikus stílusban került sor, majd a 15. század utolsó negyedében egy hatalmas háromhajós, szentélykörüljárós székesegyház építésébe kezdtek. Ennek azonban csak a keleti része készült el.
Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 2019-ben elkezdődött az épület nagyszabású külső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéül is.
Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tökéletes arányossága, függőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épülő harmóniája, külsejének és belső terének összehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet ünnepélyes körülmények között maga Barkóczy püspök végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészültét követően 1773-ban került sor. Keleti oldalán az 1773-75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.
Description
Gyártási szám: EF V-221/804