Eger
dc.contributor.author | Fővárosi Fotó Vállalat (Budapest) | |
dc.coverage.spatial | Eger. Zsinagóga | |
dc.coverage.spatial | Eger. Vár | |
dc.date.accessioned | 2021-03-29T12:40:41Z | |
dc.date.available | 2021-03-29T12:40:41Z | |
dc.date.copyright | 1965 | |
dc.date.issued | 1965 | |
dc.description | Gyártási szám: V. 173-651 | |
dc.description.abstract | Az 1913. szeptember 13-án felavatott zsinagógát Baumhorn Lipót neves építész tervezte. A kb. 30 m hosszú, 22 m széles és 35 m magas, kéttornyú, kupolás eklektikus épuletet az ország legszebb zsinagógái kozott tartották számon. A főbejáraton kívul még négy oldalbejárattal tagolt épulet, gazdag kulső díszítő elemekkel, kulonlegesen formázott ablakkeretekkel, színes ablakokkal, vonzotta a látogatókat. A II. világháború végén a visszavonuló német csapatok a Barátok hídját felrobbantották és a zsinagóga is megsérult. Az ablakai kitortek, a mennyezete is megrepedt, a bútorok egy része is megrongálódott. A templomot ezután raktározásra használták, kornyezetét elhanyagolták. Már állami tulajdonban volt, amikor 1967-ben lebontották. | |
dc.description.abstract | Az egri vár torténete az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 kozott alapította az egri egyházmegyét, melynek kozpontja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készult el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós puspoki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz puspokok idején épult meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század kozepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a puspoki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb torok támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet kozpontja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a torok uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejottét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg műkodését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta műkodését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg. | |
dc.description.statementofresponsibility | Fővárosi Foto V. | |
dc.format.extent | 1 képeslap : : ill., ff., fekvő fotó ; : 9x14 cm | |
dc.identifier.catalogid | bibBSM00047609 | |
dc.identifier.uri | https://repository.qulto.eu/handle/123456789/6836 | |
dc.language | hun | |
dc.publisher | Budapest : | |
dc.publisher | Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, | |
dc.subject | vár | |
dc.subject | látkép | |
dc.subject | képeslap | |
dc.title | Eger | |
dc.type | képeslap |
Files
Original bundle
License bundle
1 - 1 of 1
Loading...
- Name:
- license.txt
- Size:
- 1.71 KB
- Format:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Description: