Eger

Abstract

A megyeháza a Kossuth Lajos u. 9. sz. alatt található. 1747 decemberében Heves vármegye közgyűlése megszavazta, hogy a megye állandó székházát felépítik. Barkóczy püspök-főispán meggyőzte a megyét, hogy vásárolják meg a Fekete Sas fogadót és annak helyére építsék fel a székházat. Építésze Gerl Mátyás volt. A kovácsoltvas-díszeket Fazola Henrik készítette. Az U-alaprajzú, kétemeletes megyeháza ún. Barkóczy-szárnya háromtengelyes, timpanonos középrilazittal, a timpanon oromzatán és az emeleti ablakok szemöldökén gazdag rokokó díszítéssel. A timpanon két oldalán 18. századi tetőablakok. A megyeházához az utcavonalban L-alakú, egyemeletes épület csatlakozik, mindkét szinten beüvegezett árkádos folyosóval. A nyugati szárny 1838-1840 között épült Markmüller József építész vezetésével. Korábban az épület a Heves Megyei Tanács, ma a Heves Megyei Kormányhivatal székhelye.

A Kossuth Lajos utca 9. sz. alatt álló Megyeháza épületét díszíti. Fazola Henrik (Würzburg, 1730 - Diósgyőr, 1779) vasműves munkája, akit Barkóczy Ferenc egri püspök hívott Egerbe. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közé tartozik, 1758-1761 között készült. A címeres kapu a jobb oldalon, eredeti helyén áll. A baloldali szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten, az ülésterem és a lépcsőház között állt. A címeres kapun három címer látható, az első az építtető, Barkóczy Ferencé, a középső az ország, a harmadik pedig Eger címere. A szemközti kapu a szőlőfürtjein, vesszőin, indáin kívül más növényábrázolásokkal is gazdagon díszített. A címeres kapu külön érdekessége a kilincs, ami egy bohócot ábrázol. A főkapu feletti félköríves betétrács díszítés is Fazola Henrik munkája. A díszrácson három aranyozott szobor áll: a Hit, a Remény és az Igazság allegóriái.