Udvozlet Egerből
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Budapest :
Művészeti Alkotások V. 5. sz. fiókja,
Művészeti Alkotások V. 5. sz. fiókja,
Abstract
Az épuletet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly puspok elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab kovette posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sotétkamrát. Az épulet a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart korulzáró, jórészt szimmetrikus épuletszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Konyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna műkodott. Az épulet hátsó, keleti traktusa folott emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással műkodő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola onállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
A Torvényház 1906 és 1908 kozott épult fel Wágner Gyula tervei alapján. Az épuletbe 1908. augusztus 1-én koltozott be a bíróság. Az Eger belvárosában helyet kapó, a székesegyház mogott elhelyezkedő neobarokk építmény jól illeszkedik a jórészt barokk stílusú városkozpontba. Homlokzata keletre, az egyik szárnya északkeletre, a másik délkeletre néz. A háromszintes torvényház I. emeleti aulájában megtalálható a korra jellemző ún. dekorációs festészet egy gyonyorű darabja. A bírósági épuletet az 1964-65-os években a kor igényeinek megfelelően felújították, majd 2018-ban megtortént a teljes korű rekonstrukciója.
A Barkóczy Ferenc utca a Torvényház utcát és a Csiky Sándor utcát osszekotő észak-déli irányú utca, amely párhuzamosan fut a Vorosmarty utcával. Ez volt az akkori kaszálók helyén Eszterházy Károly puspok által kimért Civitas Carolina, a Károlyváros első jelentős utcája. Régebbi elnevezései: Beloiannisz utca, Gyorgyényi utca, Óvoda utca. A 19. század első felében Vásártérnek hívták. A Barkóczy utca 7. szám alatt található Foldhivatal neobarokk stílusú, tervezője az 1920-as években Walder Gyula.
A város szívében fekudt a magyar királyi állami polgári fiú és leányiskola. A foldszinten még bolthajtásos épulet eredetileg az érsekség tulajdonát képező Oroszlán vendéglő volt. 1877. okt. 20-án torvényszék lett a vendéglőből, amelyhez a 80-as évek kozepén toldották a magasabb szárnyat. 1878. jan. 1-én Eger bíboros-érseke, dr. Samassa József a városnak ajándékozta az épuletet, hogy "az mindenkor kozcélú használatra fordíttassék". 1911-ben az emeleti részbe koltozott a polgári leányiskola, majd 1914 szeptemberében megnyílt fiúiskola az épulet foldszintjén talált elhelyezést. Az új iskola a felsőbb leányiskolától átvett teljes felszerelésével azonnal megkezdte hivatását: a gyakorlati életre nevelést háztartási tanfolyamon, s mellette női kereskedelmi tanfolyamot és varrótanfolyamot szervezett. A fiúiskola kereskedő és iparos ifjak, majd katona altisztek részére szervezett tanfolyamot. Gróf Klebelsberg Kúnó kozoktatásugyi miniszter rendeletére az addig elkulonulten műkodő és vezetett leányiskolát vagyonilag és igazgatásilag egyesítették a fiúiskolával. Az így egyesített iskolák felszerelése nemcsak teljes, de mintaszerű volt. A mai Barkóczy utca 5. szám alatti épuletbe 1928. szeptember 10-én koltozott az iskola, amely Walder Gyula tervei szerint, Márkus Béla és Márkus János kivitelezésében 1926-1928 kozott épult. 1949-től gyakorlóiskola, mai nevén az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Kozép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézete műkodik itt.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
A Torvényház 1906 és 1908 kozott épult fel Wágner Gyula tervei alapján. Az épuletbe 1908. augusztus 1-én koltozott be a bíróság. Az Eger belvárosában helyet kapó, a székesegyház mogott elhelyezkedő neobarokk építmény jól illeszkedik a jórészt barokk stílusú városkozpontba. Homlokzata keletre, az egyik szárnya északkeletre, a másik délkeletre néz. A háromszintes torvényház I. emeleti aulájában megtalálható a korra jellemző ún. dekorációs festészet egy gyonyorű darabja. A bírósági épuletet az 1964-65-os években a kor igényeinek megfelelően felújították, majd 2018-ban megtortént a teljes korű rekonstrukciója.
A Barkóczy Ferenc utca a Torvényház utcát és a Csiky Sándor utcát osszekotő észak-déli irányú utca, amely párhuzamosan fut a Vorosmarty utcával. Ez volt az akkori kaszálók helyén Eszterházy Károly puspok által kimért Civitas Carolina, a Károlyváros első jelentős utcája. Régebbi elnevezései: Beloiannisz utca, Gyorgyényi utca, Óvoda utca. A 19. század első felében Vásártérnek hívták. A Barkóczy utca 7. szám alatt található Foldhivatal neobarokk stílusú, tervezője az 1920-as években Walder Gyula.
A város szívében fekudt a magyar királyi állami polgári fiú és leányiskola. A foldszinten még bolthajtásos épulet eredetileg az érsekség tulajdonát képező Oroszlán vendéglő volt. 1877. okt. 20-án torvényszék lett a vendéglőből, amelyhez a 80-as évek kozepén toldották a magasabb szárnyat. 1878. jan. 1-én Eger bíboros-érseke, dr. Samassa József a városnak ajándékozta az épuletet, hogy "az mindenkor kozcélú használatra fordíttassék". 1911-ben az emeleti részbe koltozott a polgári leányiskola, majd 1914 szeptemberében megnyílt fiúiskola az épulet foldszintjén talált elhelyezést. Az új iskola a felsőbb leányiskolától átvett teljes felszerelésével azonnal megkezdte hivatását: a gyakorlati életre nevelést háztartási tanfolyamon, s mellette női kereskedelmi tanfolyamot és varrótanfolyamot szervezett. A fiúiskola kereskedő és iparos ifjak, majd katona altisztek részére szervezett tanfolyamot. Gróf Klebelsberg Kúnó kozoktatásugyi miniszter rendeletére az addig elkulonulten műkodő és vezetett leányiskolát vagyonilag és igazgatásilag egyesítették a fiúiskolával. Az így egyesített iskolák felszerelése nemcsak teljes, de mintaszerű volt. A mai Barkóczy utca 5. szám alatti épuletbe 1928. szeptember 10-én koltozott az iskola, amely Walder Gyula tervei szerint, Márkus Béla és Márkus János kivitelezésében 1926-1928 kozott épult. 1949-től gyakorlóiskola, mai nevén az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Kozép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézete műkodik itt.
Egy Dobó szobor Egerben torténő felállítására előszor 1882-ben volt kezdeményezés. A városi képviselőtestulet egyhangúlag elfogadta a javaslatot, de az végul nem valósult meg. Tobb hasonló esetet kovetően dr. Kosztler József városi főorvos volt az, akinek a javaslata alapján 1901-ben a városi kozgyűlés 2.000 koronát szavazott meg a szobor koltségeihez. Az alkotás terve 1905 nyarára lett végleges, amelynek alapján Stróbl Alajos szobrászművész elkészítette azt. A felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Unnep idején kerult sor.
Description
Digitalizálva és betoltve a helyismereti portálra.