Markazi népviselet
| dc.contributor.author | [s.n.] | |
| dc.coverage.spatial | Mátra | |
| dc.coverage.spatial | Markaz | |
| dc.date.accessioned | 2021-04-11T08:13:00Z | |
| dc.date.available | 2021-04-11T08:13:00Z | |
| dc.date.copyright | 1935 | |
| dc.date.issued | 1935 | |
| dc.description | A markaziakat a ruházatukról fel lehetett ismerni. A viselet az életkorhoz is igazodott. A fiúk serdülőkorukig a lányokéval azonos hosszú vászon ingben, viganóban jártak, melyet derekukon csak egy madzaggal kötöttek össze. Serdülőkoruktól kezdve már vászongatyát viseltek. A nőknél más-más ruházatot viseltek a lányok, a fiatal menyecskék és a meglett férjes asszonyok. Ahogy múlt az idő, úgy feketedett ruházatuk, és hosszabbodott a szoknyájuk. A 42-43 éves korú asszonyok már sötét ruhába öltöztek, 50 éven felül pedig teljesen feketébe burkolóztak. A női ruhák zöme szintén vászonból készült. A tehetősebbeknél ez kiegészült a vásárokban beszerzett kelmékből házilag készített és díszített szoknyákkal, ingvállakkal, "bruszlikokkal". Markazon vékony szövetből vagy selyemlüszterből készült álló nyakú vizitkét vagy réklit viseltek. Télen a tehetősebbeknél birkabőr bekecs, a szegényebbeknél nagykendő egészítette ki a viseletet. A XIX-XX. század fordulójáig majdnem minden férfi és női ruhadarab háziszövésű kenderből készült. Férfiaknál: vászongatya, vászoning. Télen a jobbmódúaknak suba, a szegényebbeknek bőrguba. A vászongatya elülső részére kis kék kötényt kötöttek. A kötény eltakarta a vászongatya elejét és biztonságot nyújtott gatyamadzag szakadás esetére. Nyáron általában mezítláb, az idősebb emberek bocskorban jártak. Télen a tehetősebbek csizmát vagy bakancsot hordtak. Akiknek erre nem tellett, állati bőrt vagy házi szőttest csavartak a lábukra, s arra vették fel a bocskort. A múlt század derekán a férfiak még nem borotválkoztak. Hajukat két ágba fonva viselték. A nők a hajukat a fejtetőn elválasztva két oldalra fésülték, s a fülük fölött vagy alatt a tarkójukig terjedő koszorúba fonták. A férfiak és a nők egyaránt disznózsírral fényesítették a hajukat, ez védte a fejbőrt a kiszáradás és a hideg ellen. | |
| dc.description | A Mátra hegység lábánál, Gyöngyöstől 14 km-re fekszik, lakóinak száma 1789 (2018). A Markaz név eredete nem tisztázott. A legvalószínűbb, hogy Aba Sámuel Márk nevű unokatestvére volt a névadó, aki az Aba nemzetség Pata ágából származott. Egy másik elképzelés szerint a honfoglalás előtti népvándorlás során olyan törzsek érkeztek erre a területre, akiknek a nevében a Markaz szó centrumot, központot jelentett. A falu első birtokosai a Kompoltiak voltak. Ők építették szálláshelyül a 460 m magas Vár-bércen álló, ma már csak romjaiban létező várat. A török hódoltság után a falu elnéptelenedett, és közel két évszázadig lakatlan volt. Az újranépesítést 1742-ben báró Bossányi Gáspár földesúr hajtatta végre Gömör és Kishont megyei birtokairól. A 40 betelepülő család döntő többsége szlovák, kisebb része magyar volt. A falu mikroklímája kiválóan alkalmas szőlőművelésre. A XIX. és a XX. század fordulója után a falu határában korszerű művelésű nagy uradalmi birtokok alakultak ki. A szövetkezeti gazdálkodás 1949-ben kezdődött a Mátra Termelőszövetkezetben, 1960-tól a Mátravölgye MgTSZ-ben. Napjainkban néhány családi vállalkozás foglalkozik kizárólag szőlő- és bortermeléssel; a lakosság többségének kiegészítő jövedelemforrást jelent a mezőgazdaság. | |
| dc.description | Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra. | |
| dc.format.extent | 1 képeslap : ill., színes, álló fotó ; 9x14 cm | |
| dc.identifier.catalogid | bibBSM00215466 | |
| dc.identifier.uri | https://repository.qulto.eu/handle/123456789/7177 | |
| dc.language | hun | |
| dc.publisher | Baross nyomda | |
| dc.publisher.place | Eger | |
| dc.subject | népviselet | |
| dc.subject | magyar néprajz | |
| dc.subject | képeslap | |
| dc.title | Markazi népviselet | |
| dc.type | képeslap |
Files
License bundle
1 - 1 of 1
Loading...
- Name:
- license.txt
- Size:
- 1.71 KB
- Format:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Description: