Egri Képtár

Abstract

Az egri Érseki Líceum Múzeumát Bartakovics Béla egri érsek alapította 1872-ben, a Líceum 2. emeletének egyik termét jelölte ki "múzeum és képcsarnok" céljára. Eger első múzeuma 1874-től 1944-ig volt látogatható. A képtár gyűjteményébe olajfestmények, szobrászati, grafikai művek, vízfestmények, pasztellek, metszetek stb. tartoztak és ajándékozás, hagyatékozás útján gyarapodott. 1950-ben a Dobó István Vármúzeum kezelésébe került, a tulajdonjog 1992-ben került vissza az érsekséghez. Számos alkotás az 1958-ban megnyílt Egri Képtárban volt kiállítva 2014-ig. Az Egri Képtárban az Érseki Líceum képein kívül helyet kapott néhány a Városházáról a múzeumba került kép, néhány letét a Magyar Nemzeti Galériából, de vásárlás útján is gyarapodott. Kovács Mihály (1819-1892) magyar festőművész, az akadémikus stílus képviselője, az egykor Heves megyéhez tartozó Abádszalók szülötte. Művészeti tanulmányait Pesten, Bécsben és Rómában végezte. Hosszabb ideig élt Spanyolországban és Portugáliában. Egy ideig Egerben él és alkot, műterme a Líceumban volt. Halála után özvegye 128 festményt ajándékozott az Érseki Líceum Múzeumának, melyek részben a művész eredeti alkotásai, részben nagy mesterek képeinek másolatai. Olaszországban élve bejárta az országot, népviseletet, hegyi pásztorokat, déli olasz férfiakat, asszonyokat, kereskedőket festett, vagy épp omladozó vízimalom ragadta meg figyelmét, témáiban a pillanat hatása él. Az akvarell technikában való jártasságát bizonyítja Olasz juhász (1843, vízf. papír, 20,5x19,5 cm) című vízfestménye is.