Eger

Abstract

1726-ban a török mecsetből átalakított Szent József templomot az irgalmasrendi szerzetesek kapták meg, amelyet 1841-ben lebontottak. Az új templom építése 1842. március 2-án kezdődött el. A régi köveit használták fel, és a korábbi északi és a déli épületszárny közé ékelték be az új templomot. 1843. október 8-án fejezte be a munkát az asztalos és az aranyozó, ami egyben az építkezés végét jelentette.

Rövid kis utca a Knezich Károly utca és a Servita utca között. A minarethez, egriesen a "Toronyhoz" vezető utca neve irányt jelöl.

Az egri minaret a 17. századi török építészet legészakibb emléke. Vöröses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszög alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épült a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végül 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.