Üdv‍özlet Egerből

Abstract

Az egri minaret a 17. századi török építészet legészakibb emléke. Vöröses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszög alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épült a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templomnak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végül 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.

Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tökéletes arányossága, függőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épülő harmóniája, külsejének és belső terének összehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet ünnepélyes körülmények között maga Barkóczy püspök végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészültét követően 1773-ban került sor. Keleti oldalán az 1773-75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.

A 18. sz. végén Körber élelmezési biztos, majd Tarródy István egri alispán két háza állott itt, aki eladta azokat Handler György kanonoknak. Handler végrendeletében meghagyja, a házakat adják el, árának kamatát adják a szegény papoknak. Az egyik ház ekkorra már elavult, helyén 1772-ben a tulajdont megszerezve Batthyány Ignác éneklőkanonok kezdett építkezésbe. Eszterházy püspök közvetítésével Fellner Jakab tatai építészhez fordult a tervek elkészítésére. Hogy Fellner terveinek kivitelezése mi módon zajlott, nem tudjuk, s azt sem tudjuk, hogy Batthyány - aki közben gyulafehérvári püspök lett -, beköltözött-e az új palotába. A palota építése elhúzódott, Dobronyai Miklós kanonok fejezte be 1783-tól, az ő névbetűi díszítik az erkély kovácsolt vas korlátját. 1829-ben Rajner Károly nagyprépost renováltatta az épületet, melyben kétszer pusztított tűz. 1848-ban Lévay Sándor nagyprépost volt a ház gazdája, mint érseki helynök február 25-26-án itt látta vendégül Dembinszky tábornokot, a magyar hadak fővezérét, itt voltak Görgey és Klapka tábornokok a kápolnai csata előestéjén, az erkélyről fogadták Eger népének fáklyás tüntetését. A 2. világháború után a Bükki Erdőgazdaság költözött ide, majd emeletén Heves Megye Tanácsa VB könyvtára rendezkedett be. Jelenleg a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik benne.

Az egri ferences templom a Kossuth Lajos utca 14. szám alatt található. Egyhajós barokk templom, melynek nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. A templom szentélye 1736-1746 között, a hajója 1750-1753 között épült. Bútorzata a 18. század végéről származik.

A mai Kossuth Lajos utca a középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. A török kivonulása után Telekessy püspök és a káptalan megegyezett a város egyes területei fölötti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok először a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy püspök hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz közel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század közepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Vöröshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca történetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak fölött átívelő híd története is. E helyen a középkorban és a török időkben is híd állott. A fahíd helyett a törökök építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi összeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledöntötte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a közeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődött.