Eger

Abstract

Az egri minaret a 17. századi török építészet legészakibb emléke. Vöröses homokkőből faragták és 40 m magas. Tizennégyszög alaprajzú, a szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. 26 méter magasan kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe. A torony belsejében csigalépcsősor vezet fel 98 lépcsőfokkal. A keleti oldalán épült a Kethuda dzsámi, amelyet Szent Józsefnek szentelt katolikus templommak, majd a 18. században kórháznak alakítottak át, végül 1841-ben lebontottak. A helyén kápolnát építettek. A minaret kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, amelyet 1829-ben Pyrker János László érsek parancsára bádogtetővel láttak el.

Az egri vár története az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 között alapította az egri egyházmegyét, melynek központja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz püspökök idején épült meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század közepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb török támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet központja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejöttét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg működését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta működését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.

Eger (latinul Agria, németül Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye központja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bükk hegység között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.