Sirok

Abstract

Hazánk egyetlen barlangvára a Mátra és a Bükk találkozásánál fekszik. A Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett egy 296 méter magas hegyen áll. A Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására alkalmas helyen épült. A várat már 1267-ben említik különböző források. Elsősorban földesúri magánvár volt. A tatárjárás után az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építette egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Károly Róbert király 1320-ban ostrommal elfoglalta. A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Buda elfoglalása után növekedett meg a vár jelentősége. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette, így Sirok is beépült a végvár rendszerbe, mint Eger egyik legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. Buda visszavétele után, 1687. október 2-án a töröktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került és pusztulásnak indult. A Rákóczi szabadságharc idején a várat állandóan 100 lovas védte, míg Orczy István befolyására 1709-ben fel nem adták a felkelők. A szabadságharc bukása után 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. Majdnem háromszáz évig volt romos állapotban. 2012 októberében-ben adták át a felújított, látogatóbarát várat.