‍Üdv‍özlet Egerből

Abstract

A mai Kossuth Lajos utca a középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. A török kivonulása után Telekessy püspök és a káptalan megegyezett a város egyes területei fölötti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok először a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy püspök hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz közel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század közepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Vöröshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca történetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak fölött átívelő híd története is. E helyen a középkorban és a török időkben is híd állott. A fahíd helyett a törökök építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi összeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledöntötte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a közeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődött.Az egri vár története az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 között alapította az egri egyházmegyét, melynek központja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz püspökök idején épült meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század közepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb török támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet központja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejöttét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg működését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta működését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.Eger (latinul Agria, németül Erlau) Heves megye és az Egri járás székhelye, az Egri Főegyházmegye központja. Hivatalos elnevezése mellett elsősorban iskolaváros jellege miatt a 20. században "magyar Athén"-ként is emlegették, kis Róma elnevezése pedig vallási, hitéleti indíttatású. A város a Mátra és Bükk hegység között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk délnyugati lábánál fekszik. Észak-Magyarország második legnépesebb városa (2019-ben 52 660 fővel). Itt található hazánk egyik legnagyobb temploma az egri bazilika. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok egyike. Az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.