Üdvözlet Sirokról
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Képzőművészeti Alap 5. sz. fiók
Abstract
Description
Hazánk egyetlen barlangvára a Mátra és a Bükk találkozásánál fekszik. A Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett egy 296 méter magas hegyen áll. A Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására alkalmas helyen épült. A várat már 1267-ben említik különböző források. Elsősorban földesúri magánvár volt. A tatárjárás után az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építette egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Károly Róbert király 1320-ban ostrommal elfoglalta. A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Buda elfoglalása után növekedett meg a vár jelentősége. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette, így Sirok is beépült a végvár rendszerbe, mint Eger egyik legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. Buda visszavétele után, 1687. október 2-án a töröktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került és pusztulásnak indult. A Rákóczi szabadságharc idején a várat állandóan 100 lovas védte, míg Orczy István befolyására 1709-ben fel nem adták a felkelők. A szabadságharc bukása után 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. Majdnem háromszáz évig volt romos állapotban. 2012 októberében-ben adták át a felújított, látogatóbarát várat.
Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában található. A Mátra keleti szélén, a két Tarna összefolyásánál fekszik. A község neve szláv eredetű, jelentése: széles. A falu első írásos említése Sirák formában 1302-ből származik. A várat a tatárjárás után a Bodon család építette. Sirok közvetlenül alatta fekszik, ezért nevezik a régi oklevelekben többféleképpen: Sirokallya, Sirokvárallya, Syrak, Syrok. A falu eleinte mint Villa Sirokallya (gazdasági major), később már Oppidum Sirok (kis mezőváros) fordul elő. A 15. század második felében vámszedő hely is volt. A Tari család utolsó örököse, Tari György Sirokot Országh Mihály nádornak és sógora fiainak, a Kompolthyaknak adta. Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt. 1711 után ismét régi urai, a Nyáry örökösök, a Hallerek, ezek örökösei a Brudern bárók, az Orczyak vették birtokukba.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: V-F 380
Sirok község Heves megye Pétervásárai járásában található. A Mátra keleti szélén, a két Tarna összefolyásánál fekszik. A község neve szláv eredetű, jelentése: széles. A falu első írásos említése Sirák formában 1302-ből származik. A várat a tatárjárás után a Bodon család építette. Sirok közvetlenül alatta fekszik, ezért nevezik a régi oklevelekben többféleképpen: Sirokallya, Sirokvárallya, Syrak, Syrok. A falu eleinte mint Villa Sirokallya (gazdasági major), később már Oppidum Sirok (kis mezőváros) fordul elő. A 15. század második felében vámszedő hely is volt. A Tari család utolsó örököse, Tari György Sirokot Országh Mihály nádornak és sógora fiainak, a Kompolthyaknak adta. Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt. 1711 után ismét régi urai, a Nyáry örökösök, a Hallerek, ezek örökösei a Brudern bárók, az Orczyak vették birtokukba.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
Gyártási szám: V-F 380