Üdvözlet Egerből

Abstract

Eger egyik legismertebb és legnevezetesebb természeti kincse a föld mélyéből feltörő gyógyhatású hévíz. Az Egri Termálfürdő Magyarország egyik legszebb, legismertebb fürdőhelye, amely 1932-ben nyitotta meg kapuit. 1500-as évek elején már egy olyan fürdő működött Egerben, amelyet az egri püspök is szívesen használt. Az egri vár 1596-os elestével és a török megszállás kezdetével egy új, mohamedán fürdőkultúra honosodott meg a városban. 1934-ben az egri termálvizet gyógyvízzé minősítették. 1954-től a nagyarányú fejlesztéseknek köszönhetően teljesen megváltozott az egri standfürdő, az 5 hektáron elterülő, hangulatos, ligetes környezet a gyógyulni, sportolni és szórakozni vágyók paradicsoma lett. A Termálfürdőben több védett növényfaj is él, közöttük a több mint 250 éves keleti platánfa, melyet 2012-ben Magyarországon, 2013-ban pedig Európában is az Év Fájának választottak.

Nevezték Lyceum térnek, majd Eszterházy tér volt, melyet átneveztek Szabadság térre, majd visszakapta az Eszterházy tér nevet. Eleinte csak a Líceum és a székesegyház közötti terület neve volt, később kibővült: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemközt álló házakig. Ma is ezt a területet öleli fel. A névadó Eszterházy Károly fontosnak tartotta a városrendezést is, 1764-ben elrendelte, hogy ha valaki Egerben házat akar építeni, "tartozik e szándékát a városi tanácsnál bejelenteni, hogy a rendezetlen utcák kiegyenesítését időben meg lehessen csinálni".

A Szent István szobrot Marco Cassagrande készítette és a gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll. 1835-ben rendelte meg tőle Durcsák János kanonok. A szobor Pyrker János érsek törekvéseivel összhangban, illetve az ő hatására készült el. Az alkotást Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án. Pyrker volt az első egri főpap, aki a várat történelmi és vallási emlékhelynek kívánta kialakítani. E tervét erősítette a mára már hagyományossá vált Szent István napi körmenet. A szobron a király jobbjával Patrona Hungariae domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik. A kitárt karjáról redőződő leomló palástja a védelmezőt, az égi oltalmat kieszközlőt testesíti meg.

Az egri vár története az államalapításig vezethető vissza. Szent István király 1001-1009 között alapította az egri egyházmegyét, melynek központja évszázadokon át a várban volt. A 11. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján 1248-ban kezdték el a kővár építését. A reneszánsz püspökök idején épült meg a késő gótikus székesegyház. Az egri vár szerepe a 16. század közepén változott meg és az Oszmán Birodalom nyugat felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból végvár lett. Az 1552. évi győzelem a keresztény világ csodálatát váltotta ki. Az 1596-os újabb török támadást maga a szultán, III. Mehmed vezette. Eger 91 évig egy hatalmas kiterjedésű vilajet központja volt. 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A várnak utoljára a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején volt katonai jelentősége. Pyrker érsek idejében kezdődtek az első ásatások a várban. Az 1925-ben indult várásatási munkák alapozták meg a Vármúzeum létrejöttét. A Városi Múzeum 1948-ban a Butler-házban kezdte meg működését. 1958-ban pedig - a honvédség kivonulása után - a várban folytatta működését Dobó István Vármúzeum néven. Az intenzív műemléki rekonstrukció és régészeti kutatások az 1960-as években indult meg.

Az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 2019-ben elkezdődött az épület nagyszabású külső-belső felújítása. Rendszeresen szolgál egyházi, városi rendezvények helyszínéül is.